A Fővárosi Közgyűlésben szóba került a gyalogosok fizetőautomatává való átalakítása is.
A Fővárosi Közgyűlés igazán színes palettával dolgozik, hiszen a fővárosi egészségügyi ellátás fejlesztésétől kezdve egészen odáig jutottak, hogy minden tizedik gyalogost fizetőautomatává szeretnék transzformálni. Az ebédszünet előtt a BKV finanszírozásáról és két hajléktalanellátó intézmény átvételéről is éles viták folytak. Néha ugyan felcsillant a humor fénye, de általában inkább komolyra fordultak a szavak.
A fővárosi képviselők fáradtsága egyre szembetűnőbbé válik. A parkolási reform vitája után a napirendre került Iványi Gábor által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) és az Oltalom Karitatív Egyesület újabb hajléktalanellátó intézményeinek átvétele. A MET ellen indított végrehajtás miatt, valamint az állami normatívák elmaradása következtében a feladatok ellátása komoly veszélybe került. A fővárosi önkormányzat az első lépésként átvállalta a dolgozók bérét, most pedig javasolják a családok átmeneti otthonának és a József nádor téri női szállónak a fenntartását. Ezek az intézmények létfontosságúak, ráadásul a fenntartásuk nem jár jelentős többletköltségekkel, mivel a főváros így hozzáférhet a férőhelyek után járó állami normatívához, amelyet eddig nem kaptak meg. A javaslattal kapcsolatban nem alakult ki komoly vita; csupán annyi merült fel, hogy talán érdemes lenne egyszerre átvenni az összes intézményt. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója azonban hangsúlyozta, hogy a MET egyelőre nem kíván lemondani ezekről az egységekről.
Maffia, mesterséges intelligencia, lakhatási szegénység, hamis aláírások és szabadságjogok a parkolási rendszer átalakításáról szóló vitában
Ismét napirendre került a BKV pénzügyi helyzete, amely továbbra is aggasztó kérdés a fővárosban. A fővárosi közlekedési társaság a fizetőképességének megőrzése érdekében, az elmúlt évek gyakorlatát követve, átütemezné a NAV-járulékfizetéseket, így a közel 3,3 milliárd forintos terheket október-november és december hónapokban a következő évre halasztanák. Ezen kívül a szállítói számlák kifizetését is több milliárd forint értékben tolnák el. A pénzügyi stabilitás érdekében hitelintézetek segítségét igénybe véve 50 milliárd forintot faktorálnak. Az előterjesztés kapcsán azonban már megjelentek a politikai feszültségek, hiszen a Fidesz a főváros adósságspiráljáról beszél, miközben Budapest a leggazdagabb önkormányzatok közé tartozik.
A kormánypárti propaganda szövegének elhangzása után Porcher Áron, a Tisza képviselője, a hatékonyság és a kamatlábak témáira tért át, amelyeket azonban nehezen lehetett összefüggésbe hozni az előzőleg elmondottakkal.
Ezt követte a közterület-felügyeleti kamerák felvételeinek bírságolásra való felhasználhatóságáról szóló előterjesztés, amelyet Vitézy Dávid nyújtott be. A javaslat lényege, hogy kérje a kormánytól annak a belügyminisztériumi állásfoglalásnak a törlését, miszerint a kamerafelvételek nem használhatóak parkolási, közlekedési szabályszegések bírságolására. A Fidesz szerint ez egy Tarlós István elleni bosszúhadjárat - Vitézy valóban őt idézi előterjesztésében, lévén ezt a tiltást ő kezdeményezte -, ezért nem támogatják.
A Podmaniczky Mozgalom újabb figyelemre méltó javaslata egy gyalogosközlekedési stratégia kidolgozása. Az indítványozók hangsúlyozták, hogy a gyaloglásnak olyan megbecsült státuszt kellene nyernie, mint az autózás, és a közösségi közlekedéshez hasonlóan aktívan népszerűsíteni kellene azt.
Az ülés során Kovács Gergely, a hegyvidéki polgármester és a kétfarkúak társelnöke előrukkolt a rendezvény eddigi legmulatságosabb ötletével. Kérte a főpolgármestert, hogy vizsgálja meg, vajon bevezethető-e a fizetős gyaloglás, hasonlóan a járművek várakozási díjához. Szerinte a zöld ruhás járókelők kedvezményeket élvezhetnének, hiszen a zebrák és járdák építése nem éppen olcsó mulatság. Később, Vitézy javaslatára hozzátette, hogy minden tizedik gyalogost egy fizetőautomatává alakítanának, de a súlykorlátozás elmaradna.
Azt hihetnénk, hogy ennél abszurdabb helyzet nem létezhet, de a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár éjszakai nyitvatartásáról szóló vita mindent felülmúl. Míg a szomszédos Semmelweis Egyetem könyvtára már régóta nyitva tart éjszaka, ez a gyakorlat a fővárosban sok fejtörést okozott, és körülbelül 20 millió forint plusz költséggel járna. A városatyák többsége azonban úgy véli, hogy a könyvtárakat nem szabad tanulószobaként üzemeltetni. De még ennél is furcsább fordulat következett: Tisza javaslatot tett arra, hogy a főváros kezdjen tárgyalásokat a kormányzattal az egészségügy helyzetének javítása érdekében, és fontolja meg az ügyeleti rendszer támogatását, hiszen a statisztikák szerint minden második ember 75 éves kora előtt távozik az élők sorából, és a dédnagyapák szeretetére is szükség van. Ezt a javaslatot a közgyűlés többi tagja hevesen elutasította, mondván, hogy politikai kampányfogás, szakmaiatlanság és értelmetlenség, hiszen a fővárosnak semmi köze az egészségügyhöz, nincs kórháza, sem más egészségügyi intézménye. A szakrendelők üzemeltetése a kerületek feladata, ahol Karácsony Gergely 50 milliárd forintos támogatást harcolt ki, ám a kormány eddig csak ennek felét biztosította.
A vita lényegét tekintve nem állt kapcsolatban a Fővárosi Közgyűléssel, sőt, a résztvevők több mint kínos módon, közhelyes és értelmetlen megnyilatkozásokkal fokozták a helyzet abszurditását, mind pro, mind kontra érvet felsorakoztatva.
A Fidesz természetesen itt is megkerülhetetlen módon előhozakodott a migránsozás témájával. Végül a Tisza elfogadta Karácsony Gergely javaslatát, amely jelentős átalakításon ment keresztül a kezdeti tervekhez képest.
