Kolozsvár filmes pillanatképei Kolozsvár, az erdélyi gyöngyszem, nem csupán történelmi emlékekkel büszkélkedhet, hanem mozgalmas kulturális élettel is, amely folyamatosan inspirálja a filmkészítőket. A város festői utcái és lenyűgöző épületei olyan külön
Döbbenet - mondja az ember, ha a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválra (TIFF) érkezik. Az idén huszonnegyediki kiadásával jelentkező mustra igen kicsiben indult, ma már a régió egyik legkiemelkedőbb rendezvénye.
A rendezvény mérete talán már vetekszik a régió A-kategóriás eseményeivel, mint például Karlovy Vary, de ennek a fesztiválnak van egy sajátos jellege: nem csupán a mozgóképes művészetek fellegvára akar lenni, hanem a helyi értékekre is hangsúlyt fektet. Mindez egy olyan városban valósul meg, ahol már félmillió ember él, és számtalan lehetőség áll rendelkezésre a fesztiválok lebonyolítására. Emellett a regionalitás szellemében érdemes megemlíteni a több mint egy évtizede minden évben megrendezett magyar napot, amely a hazai filmkultúrára irányítja a figyelmet. Ez az esemény a gasztronómiai élvezetek csúcsaként a gulyás partival zárul, ahol a résztvevők a két nép közös ízeivel ismerkedhetnek. Idén különösen izgalmas, hogy a rendezvény díszvendége Tarr Béla lesz, aki a közönségtalálkozókon rendkívül aktívan részt vesz, miután teltházas vetítéseket tartanak az életművéről. A TIFF utolsó napján pedig egy különleges mesterkurzussal is kedveskedik a résztvevőknek, ami még inkább emeli a fesztivál színvonalát.
Kolozsváron a nemzetközi fesztivál mellett egy hazai versenyt is rendeznek, ami jól jelzi, hogy a román kulturális élet figyelemre méltóan fejlődik. A Romanian Days program keretében a helyi alkotások versenye igazán fényesebben ragyoghat a nemzetközi események árnyékában, hiszen ez a kombináció vonzza a külföldi szakmát is. Érdekes, hogy a TIFF éppen egy időben zajlik a veszprémi MOZ.GO-val, ahol a magyar filmek versenyeznek egymással, külföldi produkciók és szakmai jelenlét nélkül. A román mozi legérdekesebb darabja kétségtelenül Radu Jude "Kontinental '25" című filmje, amely Kolozsváron készült, nulla költségvetéssel, egy egyszerű iPhone segítségével, és Jude-tól megszokott társadalmi érzékenységgel. A filmben Orsolya, a kolozsvári jegyző (Tompa Eszter) édesanyjával vitázik az erdélyi életről, amikor kijelenti, hogy Orbán Viktor Magyarországa fasiszta. Az anya, aki a NER szimpatizánsa, ezt a rendező egy magyar lobogós kitűzővel is hangsúlyozza. A jelenet célja nem a provokáció, hanem a film Kolozsvár társadalmán keresztül világít rá a romániai helyzet összetettségére, ami meglepően hasonlít a magyar valóságra – sőt, részei is vagyunk ennek a közös múltból és politikai beavatkozásokból álló képletnek. Radu Jude fő üzenete azonban a populista és korrupt erők hatásának bemutatása, amelyek elnyomják a hagyományokat és kultúrákat. A filmben megjelennek az ízléstelen építkezések, az elit lakóparkok, melyek a nyomornegyedek szomszédságában épülnek, valamint a monarchiás múlt emlékét idéző terek és épületek átalakulása. Ezzel Jude nem csupán a romániai, hanem egyben a közép-európai valóságot is kritikusan elemzi.
Úgy vélem, hogy Orbán Viktor fasiszta nézeteket képvisel.
Természetesen a Kontinental '25 már a Berlinale versenyprogramjában is megmutatkozott, de a TIFF-en olyan alkotásokkal is találkozhatunk, melyek még csak most várják a nemzetközi bemutatkozást, így róluk óvatosan érdemes nyilatkozni. Adrian Sitaru és Vlad Popa közös munkája, a Harakiri, hasonló kérdéseket vet fel, mint Jude, hiszen itt is azt kutatják, mi számít igazán a mai világban, azonban ezt egy öngyilkosság és a szerelem bonyolult viszonyainak tükrében teszik. Tudor Cristian Jurgiu On Their Own című drámája pedig a külföldön dolgozó szülők által magukra hagyott gyerekek életét tárja elénk, bemutatva egy szomorú új generáció felnövekedését.
