Figyelem: Csalók mobiltelefonszám-klónozási kísérleteket folytatnak!
Romániában újabb csalási forma bukkant fel, amely a távközlési csalások között egyre nagyobb figyelmet kap: ez a spoofing. A csalók, akik szakértők a mobiltelefonszámok klónozásában, ügyesen manipulálják a számítástechnikai és távközlési eszközöket. Technológiai újítások segítségével a saját mobilszámunkat használva indítanak kamuhívásokat, hogy adatokat csikarjanak ki tőlünk. A spoofing az adathalászati tevékenységek egyik kifinomultabb formája, amely során az elkövetők megváltoztatják a hívószámot, amely a potenciális áldozat telefonján megjelenik. Ezáltal eltüntetik a hívó fél valódi kilétét. Ennek eredményeként a hívás során nem a hívást kezdeményező személy autentikus telefonszáma tűnik fel, hanem egy olyan szám, amely ismerős lehet a címzett számára – például egy banki telefonszám. Ezzel a trükkel a csalók még inkább hitelesnek tüntetik fel a hívást. Ezt követően már csak egy lépés, hogy a gyanútlan áldozat megossza a személyes, bankszámlához vagy bankkártyához kapcsolódó érzékeny adatait...
Mindannyian jól ismerjük a korábbi években elterjedt csalási módszereket, amelyekre a megfelelő hatóságok és a média folyamatosan felhívták a figyelmünket. Ennek köszönhetően sokan sikeresen elkerülték a csapdákat. Ilyen például az úgynevezett nigériai csalás, amely során az elkövetők olyan módszerekkel próbálnak pénzt kicsikarni az áldozatokból, hogy azt állítják, segítenünk kell a menekültek vagyonának vagy jogtalanul elvett örökségének visszaszerzésében. A csalás lényege, hogy az ügyfeleknek valamilyen okból hozzáférhetetlen összeghez kellene juttatniuk az elkövetőket, akik természetesen anyagi ellenszolgáltatást várnak el. A szakértők szerint a "nigériai típusú" csalások a megtévesztés egyik legrégebbi formájának számítanak, mely a 19. század végén kezdett elterjedni, és gyakran emlegetik nigériai levelek vagy 419-es átverés néven. Eredetileg hagyományos postai úton vagy faxon terjedtek, de a technológiai fejlődés, különösen az internet és az e-mail elterjedése, lehetővé tette, hogy ez a csalási forma az online térben hódítson. A nigériai csalások során az elkövetők általában megtévesztő üzeneteket küldenek, amelyekben pénzátutalásra próbálják rávenni az áldozataikat. A hamis levelek és megkeresések gyakran hasonló, érzelmekre ható történeteket mesélnek el, hogy a gyanútlan felhasználók bizalmába férkőzzenek. A megoldás azonban rendkívül egyszerű: ne dőljünk be a sztorinak, kerüljük a gyanús linkekre való kattintást, és soha ne utaljunk pénzt ismeretleneknek.
A legtöbb ilyen üzenet sürgető tónusú, gyakran büntetéssel riogatva próbálják rávenni az ügyfelet a válaszadásra. Előfordulhat, hogy a címzettet arra kérik, töltsön le egy mellékletet, vagy kattintson egy linkre. Különösen az ázsiai vagy ázsiai akcentussal rendelkező kiberbűnözők kihasználják, hogy az emberek általában elfoglaltak; a gyorsan átfutott, felületesen átnézett hamis e-mailek könnyen hitelesnek tűnhetnek. Ennek következtében a címzettek nagyobb valószínűséggel veszik komolyan ezeket az üzeneteket, és cselekszenek a bennük foglalt utasítások szerint. Ilyen helyzetekben mindig érdemes visszatérni a klasszikus óvatossági szabályokhoz: ellenőrizzük a feladó e-mail címét, és ha szükséges, lépjünk kapcsolatba a bankunkkal, hogy megerősítsük, valóban tőlük érkezett-e az üzenet. Mindenképpen kerüljük a hivatkozásokra való kattintást az e-mailben.
A csalók gyakran nagy népszerűségnek örvendő szolgáltatók, mint például közműszolgáltatók, telekommunikációs cégek, kábelszolgáltatók, csomagküldő és futárszolgálatok nevében lépnek kapcsolatba áldozataikkal. Az ilyen bűnözők adategyeztetés ürügyén, fizetési késedelmekre, hátralékok rendezésére, csomagátvételi határidő meghosszabbítására vagy online vásárlásokkal kapcsolatos átutalásokra hivatkozva próbálják rávenni a célszemélyeket, hogy adják meg bankszámla- vagy bankkártya adataikat, illetve végezzenek pénzátutalásokat. Ezzel kapcsolatban fontos figyelmeztetéseket találhatunk pénzügyi és rendőrségi weboldalakon is.
Fontos megemlíteni a kiberbiztonság terén egy különösen ravasz technikát, amely az úgynevezett "evil twin phishing" eljárás néven ismert. Ennek során a támadók egy jól ismert, megbízható vezeték nélküli (WiFi) hozzáférési pont nevét használva hoznak létre egy hamis hotspotot. Miután sikeresen létrehozták ezt a megtévesztő hálózatot, a támadók arra ösztönzik az áldozatokat, hogy csatlakozzanak ehhez a hamis ponthoz az eszközeikkel. Ezt követően a támadók figyelemmel kísérhetik és lehallgathatják a hálózatra csatlakozó, figyelmetlen felhasználók online aktivitását. Így könnyedén hozzáférhetnek érzékeny információkhoz, mint például felhasználónevek és jelszavak. A legnagyobb veszély, hogy sok felhasználó észre sem veszi, hogy a támadás áldozataivá váltak.
Az úgynevezett spoofing, állítják a szakemberek, az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikája, amely által az elkövetők módosítják a potenciális áldozat telefonjának képernyőjén megjelenő hívószámot, elrejtve ezzel a valódi hívó fél azonosságát. Pontosabban: híváskor nem a hívást kezdeményező személy valódi telefonszáma jelenik meg a lehetséges áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, ami ismerős: például egy bankhivatalé, ezáltal még inkább hitelesnek beállítva a hívást. Innen már csak egy lépés a személyes, bankszámla- vagy bankkártya-hitelesítő adataink megadása...
A kékruhások képviselői arról számoltak be a sajtónak, hogy az elmúlt időszakban Romániában büntetőeljárások indultak bizonyos feltételezett elkövetők ellen, akik rávették a károsultakat, hogy megbeszélt összegeket "biztonságos" számlára utalják, és ettől a pillanattól kezdve elvesztették a személyes pénzük feletti ellenőrzést. Az áldozatok feljelentést tettek a rendőrségen, az intézmény eljárást indított.
Fontos hangsúlyozni, hogy még ha a kijelzett telefonszám a bankunk ügyfélszolgálati száma is, az nem jelenti automatikusan, hogy valóban onnan érkezik a hívás. A legbiztosabb módja annak, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a hívó valóban az, akinek mondja magát, ha saját magunk keressük fel a szervezet hivatalos telefonszámát, és közvetlenül kapcsolatba lépünk velük. Soha ne hagyatkozzunk a csalók által ajánlott visszahívásra vagy átkapcsolásra. Mindig mi kezdeményezzük a kapcsolatfelvételt az általunk ismert, hivatalos telefonszámon. Emellett elengedhetetlen, hogy az ellenőrzés során ne a hívó által megadott számot használjuk, mivel az is lehet hamis, vagy kifejezetten a csalás elősegítésére hozták létre.
Fontos, hogy tudatában legyünk annak, hogy a világhálón keresztül a csalók könnyedén hozzáférhetnek alapvető információinkhoz, akár a közösségi média profiljaink révén is. A rendőrség figyelmeztet: nem szabad automatikusan megbízni egy telefonálóban csak azért, mert ismeri személyes adatainkat. Ezen kívül hangsúlyozzák, hogy soha ne osszuk meg betéti vagy hitelkártya PIN kódjainkat, CVV számunkat, online banki jelszavunkat, vagy az egyszer használatos második hitelesítési kódot! A banki szakemberek sosem kérik ezeket az adatokat. Emellett kiemelten fontos, hogy ne telepítsünk olyan programokat a számítógépünkre vagy okostelefonunkra, amelyeket mások kérésére ajánlanak, ha nem ismerjük őket! A csalók gyakran vírusvédelmi szoftvernek vagy frissítésnek álcázva próbálják ránk erőltetni a káros programokat. A rendőrök azt tanácsolják, hogy soha ne utaljunk pénzt telefonon érkező kérésekre, hiszen a bankunk soha nem kér tőlünk ilyesmit. Ha csalásra gyanakszunk, fontos, hogy az ilyen hívásokat haladéktalanul jelentsük pénzintézetünknek.
