Fegyverrel a kezében búcsúztatták el azt a harcost, aki már 3800 éve nyugalomra lelt.
A régészek Azerbajdzsán nyugati vidékén, a Ceyranchol szélfútta síkságán egy 3800 éves sírra bukkantak. Ez a terület a Keshikcsidag történelmi és kulturális rezervátum része, mindössze néhány kilométerre a georgiai és örmény határtól. A felfedezés helyszíne híres barlangjaival, kőből épült erődítményeivel és korai keresztény kolostoraival, amelyek gazdag történelmi örökséget rejtenek.
Impozáns kurgán, különleges sírlelet.
A felfedezés egy lenyűgöző, több mint 28 méter átmérőjű és 2 méter magas kurgánból származik. Ezeket a különleges sírhalmokat Kelet-Európa és Közép-Ázsia területein kurgánoknak hívják, a szó pedig török eredetű, jelentése "halom". A sírkamra három jól elkülöníthető részre van osztva: az egyikben a fegyverekkel eltemetett holttest pihen, a másikban kerámiák találhatók, míg a harmadik egy üres területet foglal magában. A kutatók véleménye szerint az üres tér jelenléte a halál utáni világba vetett hitet tükrözi, ami a régió kultúrájának mélyebb megértéséhez vezethet.
A csontváz elemzése szerint a férfi körülbelül két méter magasra nőhetett. Temetése során félig hajlított testhelyzetben helyezték örök nyugalomra, egyik kezében pedig egy szokatlan, négyágú bronz lándzsahegyet tartott. Ez a fegyver rendkívüli ritkaságnak számít a környéken, és arra utal, hogy a harcos valószínűleg magas rangú tisztséget viselt, esetleg katonai vezetőként szolgálhatott.
Túlvilági felszerelés és étel
A sír felfedezése során a férfi bokája körül bronzdíszekre bukkantak, amelyek különleges fényt adtak a leletnek. Ezen kívül tizenkét intarziás, gazdagon díszített agyagkorsó is előkerült, mindegyik finom részletei lenyűgöző mestermunkáról árulkodtak. További edényekben állati csontok maradványait találták, amelyek valószínűleg a túlvilági lakoma ételeihez tartoztak, s így sejtetve az elhunyt gazdag életét. A felfedezett tárgyak között obszidiánból készült eszközök és csillogó üveggyöngyök is akadtak, amelyek a múlt titokzatos szépségét idézik fel.
A Keshikcsidag rezervátumban folytatott felfedezés egy öt éve tartó régészeti projekt keretein belül zajlik. Az Azerbajdzsáni Tudományos Akadémia Régészeti és Antropológiai Intézetének szakemberei – köztük a neves Samil Nadzsafov régész – egyetemi oktatókkal és lelkes önkéntesekkel karöltve eddig több mint 2000 lelőhelyet tárt fel. A legújabb felfedezésként bemutatott sír különösen jelentős a kutatások során előkerült értékes leletek között.
