Ezrek érkeznek Magyarországra a miniszteri külön döntés nyomán.
Tavaly a kormány radikális változtatásokat hajtott végre a magyar bevándorlási szabályozás terén, aminek következtében a tartózkodási és letelepedési engedélyek kiadása hosszú időn keresztül zűrzavaros volt. Ennek nyomán kiemelt szerepet kaptak a nemzeti érdek alapján kibocsátott engedélyek, amelyeknél a Belügyminisztérium egyedi elbírálás alapján, előre meghatározott jogosultsági feltételek nélkül dönthetett, figyelembe véve a stratégiai, gazdasági vagy kulturális tényezőket. A Portfolio által benyújtott közérdekű adatigénylésre adott válasz alapján a nemzeti érdekből kiadott tartózkodási engedélyek száma figyelemre méltóan megemelkedett, különösen a nagyberuházásokhoz kapcsolódó kínai munkaerő és más harmadik országbeli állampolgárok esetében. Azonban a letelepedési engedélyeknél továbbra is kérdéses, hogy miért éppen a dél-afrikaiak állnak az élen a statisztikákban.
Tavaly gyökeresen átalakult a magyarországi tartózkodási és letelepedési engedélyek rendszere, miután hatályba lépett az új bevándorlási törvény. A jogszabály a korábbi, szintén szigorú, de a jelenleginél rugalmasabb feltételrendszeréhez képest még rigorózusabb elbírálást és célzottabb engedélyezési gyakorlatot vezetett be.
A legnagyobb figyelmet az új rendszer a vendégmunkásokra vonatkozó engedélyek és a frissiben bevezetett aranyvízumként ismert vendégbefektetői státuszok kapcsán keltette. Ugyanakkor a munkavállalási célú engedélyek terén is jelentős átalakulásokat hozott a törvény, amely sok multinacionális vállalat számára aggodalmakat és kihívásokat okozott.
A jogszabály egyértelműen különbséget tesz a különféle engedélytípusok között: az általános "foglalkoztatási célú tartózkodási engedély" mellett létezik a magasan képzett munkavállalók számára elérhető EU Kék Kártya és Magyar Kártya, valamint speciális kategóriák, például a szezonális munkavállalók, vállalaton belül áthelyezett dolgozók, vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások munkavállalói számára fenntartott engedélyek.
Az új rendszer egyik legérdekesebb aspektusa a nemzeti érdek alapján kiadható engedélytípus, amely lehetőséget biztosít letelepedésre vagy akár ideiglenes tartózkodásra is. Ebben a kategóriában a Belügyminisztérium számára mérlegelési jogkör áll rendelkezésre a kérelmek elbírálásához, ami azt jelenti, hogy nem rögzített szabályok mentén működik. Megjegyzendő, hogy ez a megoldás már korábban is létezett, azonban nem volt különálló kategóriaként definiálva, így az előző rendszer átláthatósága jelentősen csökkent.
A "nemzeti érdek" fogalma a jogszabályokban nem található meg pontosan körülírva, azonban lehetőséget teremt arra, hogy különböző egyedi szituációkban – mint például gazdasági, kulturális vagy egyéb stratégiai megfontolások alapján – a hagyományos feltételeket figyelmen kívül hagyva tartózkodási vagy letelepedési engedélyt adjanak ki.
Az ilyen típusú engedélyek kiadása általában rendkívül ritka, azonban a Portfolio által végzett közérdekű adatigénylés alapján megdöbbentő számú, összesen 2136 ember kapott ilyen módon letelepedési vagy tartózkodási jogot. Ez a tendencia figyelemre méltó, hiszen a kivételes esetekben történő engedélyezés feltételei általában szigorúbbak.
Fontos tisztázni, hogy a jelenlegi magyar jogszabályok alapján a tartózkodási engedély egy időszakosan megújítandó, konkrét célra vonatkozó jogcímet nyújt harmadik országbeli állampolgárok számára. Ezt az engedélyt jellemzően munkavégzés, tanulmányi tevékenység vagy kutatás céljából igényelhetik, és általában legfeljebb két évre szól, de lehetőség van a hosszabbítására is.
A letelepedési engedély, ellentétben más engedélyekkel, huzamosabb idejű tartózkodásra jogosít, folyamatosan megújul, és szilárd jogi helyzetet biztosít Magyarország területén. Ez a stabil státusz akár az állampolgárság elnyerésének egyik alapfeltétele is lehet.
Tavaly egész évben összesen 1146 darab tartózkodási és 990 letelepedési engedélyt adtak ki a nemzeti érdekre hivatkozva.
A nemzeti tartózkodási engedélyek statisztikái alapján a kínai állampolgárok dominálnak, hiszen számuk elérte a 248 főt. Őket követik a török állampolgárok 162 fővel, míg az amerikaiak száma 161 főre rúg.
A lista éllovasai közé tartozó országok esetében a helyi gazdasági folyamatok jelentős szerepet játszanak a helyzet megértésében. 2024 elején a végrehajtási rendeletek késlekedése miatt huzamosabb ideig fennállt a bizonytalanság. Ezenfelül a jogszabályok értelmében Magyarországon tervezetten február végéig nem volt lehetőség más engedélyek benyújtására.
Több folyamatban lévő beruházás - így a BYD és a CATL akkumulátorgyárainak építése, valamint a Belgrád-Budapest vasútvonal munkálatai - esetében a szükséges kínai munkaerő sem a szokásos vendégmunkás engedélyekkel érkezett, hanem nemzeti érdekből kiadott tartózkodási engedéllyel. Ezt a HVG egy korábbi cikke szerint a Belügyminisztérium is megerősítette, hogy a nagy építési beruházások miatt nőtt meg ezen engedélyek száma.
A tartózkodási engedélyesek listáján számos ország állampolgárai találhatók, akik azért kerültek fel a listára, mert a diákok 2024 januárjában és februárjában nem tudtak engedélyt kérni. Ebből kifolyólag az egyetemek a diákok érdekeit képviselve lobbiztak a helyzet javítása érdekében.
- osztotta meg véleményét a Portfolio-val Mándó Tibor, bevándorlási ügyekre specializálódott ügyvéd.
Az amerikai állampolgárok magas száma - a harmadik helyen - nem gazdasági beruházásokhoz, hanem sokkal inkább a engedélykategóriák közötti strukturális eltéréshez köthető. Az Egyesült Államok nem szerepel azon országok között, amelyek állampolgárai nemzeti kártyára jogosultak lennének, a foglalkoztatási célú bevándorlási lehetőségek nagyon korlátozottak, így az amerikai cégek közül többen a kedvezőtlen munkavállalási feltételek megkerülésére nemzeti célú tartózkodási engedélyt kértek.
A közel 1000 kiadott letelepedési engedély közül egy figyelemre méltó tendencia bontakozik ki: a dél-afrikai állampolgárok dominálnak a számok terén, hiszen összesen 394 engedélyt kaptak. Ez a szám azt mutatja, hogy ők a legtöbb nemzeti letelepedési engedélyt nyerték el.
Ez a kiemelkedő szám több mint duplája a második helyezett venezuelai állampolgárok (198 fő) adatainak, és több mint háromszorosa a kínai kérelmezők (117 fő) létszámának.
Az utóbbi két nemzet vonatkozásában érdekes megfigyelésekre tehetünk szert. Magyarország jelentős számú venezuelai menekültet fogadott be, akik Nicolas Maduro rezsimje elől menekülnek, ami jól magyarázza a magas számú menedékkérelmet. Ezzel szemben a kínaiak esetében a sok elbírált kérelem mögött valószínűleg a két ország között fennálló erős gazdasági kapcsolatok állnak, amelyek elősegítik a migrációt.
A dél-afrikaiak esetében senkit nem találtunk, aki tudná a kiugró adat okát: az országból érkezők nem alapítottak nagy számban cégeket 2024 óta az Opten adatai szerint. Emellett nem ismert olyan magyarországi beruházás vagy kormányzati döntés, amely ezt a megugrást érdemben megmagyarázná.
A letelepedési engedélyek jelentős része olyan országok állampolgáraihoz került, ahol politikai zűrzavar vagy gazdasági válság tapasztalható, mint például Venezuelában, Egyiptomban vagy Szíriában. A szír állampolgárok körében többen jelezték, hogy sokuk már korábban is tartózkodott Magyarország területén, és Bassár el-Aszad rezsimjének összeomlása után kértek külön utakon letelepedési engedélyt. Bár nem teljesen világos, hogy miért nem menekültstátuszt kaptak ezek a kérelmezők, a nemzeti érdekből kiadott engedélyek esetében a folyamat általában rugalmasabb és gyorsabb. Ezen kívül a nemzetközi gyakorlat is azt mutatja, hogy azok számára, akik már hosszabb ideje egy adott országban dolgoznak, gyakran nyitva áll ez a lehetőség.
A 2024-es adatok több szempontból is hangsúlyozzák az idegenrendészeti szabályozás és a gazdaságpolitikai célok közötti szoros összefonódást. A 2025-ös év szempontjából kulcsfontosságú lesz figyelemmel kísérni, hogy a legkeresettebb munkavállalási és befektetési kategóriák mennyire népszerűsödnek, és hogy ezzel párhuzamosan csökken-e az egyedi elbírálású, nemzeti célú tartózkodási és letelepedési engedélyek iránti igény.
A vendégmunkásokkal kapcsolatos jogszabályok 2025-ös alakulása szempontjából kulcsfontosságú lehet a tavaly év végén végrehajtott módosítás. Ennek következtében a korábban előnyben részesített harmadik országok, mint például Kína és India, eltűntek a kedvezményezett országok listájáról. Az új lista kezdetben csupán az örmény és grúz állampolgárokat tartalmazta, de azóta a fülöp-szigeteki munkavállalók is visszakerültek, miután hazájuk elkötelezte magát egy felügyelő ügynökség létrehozása mellett.
