A KPMG előrejelzése alapján 2025-re a vállalatoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a következő kiberbiztonsági tényezőkre.
Sürgős intézkedésekre van szükség a kiberbiztonság terén a digitális környezet rohamos fejlődése miatt. A mindent átszövő digitális kapcsolatok és az olyan gyorsan megjelenő technológiák, mint a mesterséges intelligencia, szakmai és magánéletünk szinte minden aspektusát újra definiálják. Így a kiberbiztonság nem csupán üzleti szempontból aggasztó, hanem a társadalom minden területét érintő, egyetemes kérdéssé vált.
Milyen új irányvonalakra van szükségük a vállalatoknak a kiberbiztonság világában az idei évben? Hogyan támogathatja a kiberstratégia az üzleti fejlődést? Milyen új kihívásokkal néznek szembe az információbiztonsági vezetők ebben a dinamikus környezetben? Ezeket a kulcsfontosságú kérdéseket vizsgálja meg a KPMG "Kiberbiztonsági Megfontolások 2025" című jelentése. A dokumentum célja, hogy iránymutatást nyújtson a vállalatok számára a kiberfenyegetések kezelésére és a biztonsági intézkedések integrálására az üzleti stratégiába.
A KPMG immár hatodik éve készíti el a Cybersecurity Considerations jelentését, amely a kiberbiztonság folyamatosan fejlődő táját tükrözi. Az utolsó öt év, azaz 2020 és 2025 között a kiberfenyegetések dinamikus változása kiemelt prioritássá vált a szervezeti vezetők körében. Minden évben megjelennek központi témák, mint például a rendszerek rugalmassága, a személyazonosság- és hozzáféréskezelés (IAM), a felhőalapú szolgáltatások biztonsága, valamint a tehetségek és készségek hiányosságai, amelyek mind meghatározó szerepet játszanak a modern kiberbiztonsági stratégiákban.
A hangsúly azonban eltolódott a hagyományos biztonsági intézkedésektől a globális és sokrétű digitális környezet prioritásai és kihívásai felé, amelyekre az ionformációbiztonsági vezetőknek szinte valós időben kell reagálniuk.
A COVID-19 járvány magával hozta a távmunka elterjedését, emiatt a felhő és a mesterséges intelligencia biztonságára való összpontosítás az információbiztonsági terület kulcsfontosságú célkitűzésévé vált. A tehetséghiány már régóta kritikus kérdés, és ez csak fokozódik a feltörekvő technológiák és az ezekhez szükséges új és változatos készségek tükrében.
A személyazonossági hozzáférés-kezelés a Zero Trust stratégiák alapkövévé avanzsált, és kulcsszerepet játszik a digitális identitások valamint a hamisítványok felismerésében. A rugalmasság nem csupán aktuális igénnyé vált, hanem a jövőben is elengedhetetlen marad.
A KPMG legfrissebb kutatásai rávilágítanak, hogy a vizsgált alapvető biztonsági eszközök továbbra is kulcsszerepet töltenek be. Ugyanakkor az új technológiai vívmányok, a fokozódó szabályozási környezet, a fejlettebb eszközök és a növekvő fenyegetések közepette az információbiztonsági vezetők szerepe és felelőssége folyamatosan bővül és egyre összetettebbé válik.
Nyolc elengedhetetlen tényező a kiberbiztonság világában 1. **Tudatosság és képzés**: Az alkalmazottak folyamatos oktatása segít felismerni a potenciális fenyegetéseket, és csökkenti a hibázás lehetőségét. 2. **Erős jelszavak**: A gyenge jelszavak könnyű célponttá teszik a rendszereket. Fontos, hogy mindenki használjon bonyolult és egyedi jelszavakat. 3. **Rendszerfrissítések**: A szoftverek és operációs rendszerek naprakészen tartása elengedhetetlen a biztonsági rések minimalizálásához. 4. **Hálózati védelem**: Tűzfalak és behatolásérzékelő rendszerek alkalmazása segít megakadályozni a jogosulatlan hozzáféréseket. 5. **Adatmentés**: Rendszeres adatmentés biztosítja, hogy a kritikus információk védve legyenek a véletlen törlés vagy kibertámadás esetén. 6. **Hozzáférés-ellenőrzés**: A felhasználói jogosultságok megfelelő kezelése csökkenti a belső fenyegetések kockázatát. 7. **Kibervédelmi politika**: Egy jól kidolgozott kibervédelmi politika keretet ad a vállalat biztonsági intézkedéseinek, és irányelveket biztosít a munkavállalók számára. 8. **Incidenskezelési terv**: Előre kidolgozott tervvel a szervezetek gyorsan és hatékonyan reagálhatnak a kibertámadásokra, minimalizálva ezzel a károkat. Ezek a szempontok alapvetőek ahhoz, hogy a kiberbiztonsági intézkedések hatékonyan működjenek, és védelmet nyújtsanak a digitális környezetben.
A KPMG jelentése nyolc alapvető szempontot emel ki, amelyekre a modern vállalatok vezetőinek 2025-ben érdemes fókuszálniuk. Ezen irányelvek figyelembevételével képesek lehetnek csökkenteni a jelenlegi kockázatokat, megerősíteni a vállalat ellenálló képességét, és támogathatják az üzleti növekedés előmozdítását is.
Meddig terjed a CISO hatásköre?
A szervezetek digitális átalakulása, a kiberfenyegetések fokozódása és a szabályozási keretek szélesedése drámai módon átalakította az információbiztonsági vezetők (CISO-k) szerepét. Manapság már nem csupán technikai szakemberek, hanem a vállalatok stratégiai döntéshozói is lettek, ahogy azt a 2022-es KPMG Cybersecurity Considerations felmérés is kiemeli. A CISO-k kulcsszereplőkké váltak a vállalatirányításban, akik aktívan részt vesznek a kockázatok értékelésében, a vállalati célok és a biztonsági prioritások összekapcsolásában, valamint a megfelelő szintű kockázatkezelés kialakításában. Az ő tudásuk és tapasztalatuk nélkülözhetetlen a modern üzleti környezet biztonságos működtetéséhez.
A vezetőség egyre inkább igényli, hogy a csapatok közvetlenül tájékoztassák őket, és elvárja, hogy a technikai részleteket világosan, érthetően tálalják a nem szakmai döntéshozók számára. Fontos, hogy a szakemberek alaposan átlássák az üzleti folyamatokat, és képesek legyenek a biztonsági intézkedéseket ezekhez megfelelően igazítani.
A szervezeti kultúra és a munkamódszerek formálásában aktívan részt kell venniük. Fontos, hogy világosan meghatározzák, miként támogathatja a mesterséges intelligencia a vállalat, az alkalmazottak és az ügyfelek biztonságát. Ehhez elengedhetetlen, hogy a vállalatok megfelelő beruházásokkal és integrált, AI-specifikus védelmi megoldásokkal garantálják a modellek védelmét és megbízhatóságát.
Helyzetüket nehezítik a tisztázatlan felelősségi körök, gyakran egyensúlyoznak a tanácsadói és a döntéshozói szerep között. Sokszor erőforráshiánnyal küzdenek, és folyamatos nyomás alatt vannak, hiszen a dinamikus fenyegetések állandó éberséget és gyors reagálást követelnek.
Lukács Kornél, a KPMG kiberbiztonsági tanácsadásának vezető partnere hangsúlyozza, hogy a felelősségi körök bölcs felosztása kulcsfontosságú lehet a fenyegetések kezelésében. Egyre több vállalat ismeri fel, hogy a kiberbiztonság nem lehet egyetlen személy terhe, hiszen a védekezés komplexitása meghaladja az egyéni erőfeszítéseket. A kiberfenyegetések világában a helyzet rendkívül aszimmetrikus: míg a védelmi csapatnak folyamatosan minden irányból kell óvnia a vállalatot, a támadóknak elegendő csupán egy gyenge láncszemet felfedezniük ahhoz, hogy behatoljanak a rendszerbe. A hatékony védekezés érdekében fontos, hogy különböző szegmensek közötti együttműködés és koordináció valósuljon meg.
Az átfogó képzési programok segítségével hatékonyan csökkenthető a humánkockázat.
A kiberfenyegetések elleni harcban az emberi tényező továbbra is kulcsszerepet játszik. Ahogy a vállalatok egyre inkább digitalizálják működésüket, úgy a szükséges tudás és a megfelelő szakembergárda kiépítése egyre nagyobb kihívást jelent. Az új, fejlett technológiák és a folyamatosan változó fenyegetések csak tovább fokozzák a már meglévő szakképzett munkaerő hiányát, ami komoly gondot jelent a kiberbiztonság területén.
Ráadásul egyre mélyül a szakadék a műszaki és nem műszaki készségek között. Az adatvédelmi, kockázati és megfelelési szakemberek esetében az erős technikai képességek továbbra is elengedhetetlenek, de egyre fontosabb a hatékony kommunikáció, a problémamegoldás, az alkalmazkodóképesség és az együttműködés is.
A helyzet hatékony kezelésében kulcsszerepet játszhatnak az átfogó képzési programok. A munkaerő megtartása egyre nagyobb kihívást jelent; a KPMG legfrissebb felmérése szerint a biztonsági vezetők közel fele számolt be komoly gondokról ezen a téren. Érdemes szoros partnerséget kialakítani a HR-rel: a rugalmas munkavégzési lehetőségek, a világosan meghatározott karrierutak és a szakmai fejlődési lehetőségek vonzóbbá tehetik a kiberbiztonsági szakemberek számára a munkakörnyezetet. A tapasztalatok alapján a sokszínűség, befogadás és méltányosság előmozdítása érdekében tett lépések is elengedhetetlenek a készséghiány hatékony kezeléséhez.
A mesterséges intelligencia valódi áttörést jelenthet a biztonsági csapatok számára a készséghiány kezelésében, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy nem tudja teljes mértékben helyettesíteni az emberi munkaerőt. Az AI által lehetővé tett rutinfeladatok automatizálása révén a szervezetek hatalmas mértékben növelhetik működésük hatékonyságát. Ennek köszönhetően a kibervédelmi csapatok szabadon fordíthatják figyelmüket a bonyolultabb, stratégiai szintű feladatokra, amelyek elengedhetetlenek a hálózat biztonságának megőrzéséhez.
Az emberi tényezőnek kulcsszerepe lesz az AI asszisztensek ellenőrzésében. Az információbiztonsági vezetőknek biztosítaniuk kell, hogy csapataik megfelelő képzést kapjanak az AI-rendszerek melletti munkavégzésre, megismerve azok képességeit és korlátait.
Hogyan építhető ki bizalom a mesterséges intelligencia iránt?
A mesterséges intelligencia már itt van, és úgy tűnik, hogy hosszú távon velünk is marad. A vállalatok folyamatosan kutatják, miként növelheti az AI üzleti tevékenységük hatékonyságát és értékét. Az AI alkalmazása szinte minden szervezeti funkció területén jelen van, ám az elfogadása és bevezetése előtt számos fontos kiber- és adatvédelmi kihívással kell szembenézni. Ezzel kapcsolatban a vezetők továbbra is fenntartásaikat fogalmazzák meg.
Az adateltolódás, a jogosulatlan hozzáférés és a visszaélések kockázatai továbbra is aggasztóan magas szinten állnak. A vezérigazgatók 70%-a arról számolt be, hogy vállalatuk fokozza a kiberbiztonsági beruházásokat, elsősorban a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fenyegetések kezelésére. A mesterséges intelligencia fejlesztése és alkalmazása körüli átláthatóság, elszámoltathatóság és irányítás javítása valószínűleg a CISO-k legfontosabb feladatává válik a közeljövőben.
A bizalom megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy az AI-implementációk hiteles, magas színvonalú és ellenőrzött adatokra épüljenek. A folyamatos monitorozás és értékelés integrálása a szervezet mindennapi működésébe alapvető fontosságú, és ez komoly, állandó figyelmet követel meg. A vállalatoknak nemcsak a technológiai fejlődéseket, hanem a jogszabályi változásokat is figyelemmel kell kísérniük, és ezeket proaktívan össze kell hangolniuk az AI-irányítási gyakorlataikkal, hogy erős bizalmat építsenek az érdekelt felek körében.
Lehetséges-e a mesterséges intelligencia alkalmazása a kiberbiztonsági területen, miközben maga az AI is potenciális veszélyforrást jelent?
A mesterséges intelligencia új dimenziókat nyit meg a hatékonyság fokozásában, a működési költségek mérséklésében, a kockázatok kezelésének finomításában, valamint a növekvő munkaterhelés kezelésében. Ugyanakkor ez a lehetőség nem mentes a komoly kockázatoktól, és számos kérdést vet fel, különösen az adatvédelem és a megfelelő képzés hiányosságai kapcsán.
A KPMG legújabb kutatása rávilágít, hogy a vállalatok felsővezetői és igazgatói szintjén egyre fokozódik a félelem attól, hogy lemaradnak az AI által kínált lehetőségekről. A válaszadók 82%-a elismerte, hogy versenyképességük megőrzése érdekében olyan modern technológiai befektetések mellett döntenek, mint a virtuális és kiterjesztett valóság. Azonban mielőtt belevágnának az AI integrálásába, a szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy alapvető kiberbiztonsági folyamataik stabil alapokon nyugodjanak. A vezetőknek tisztában kell lenniük az AI jelenlegi és gyorsan fejlődő képességeivel és korlátjaival, mielőtt fontos döntéseket hoznának. A CISO-knak ezért, amikor az AI kiber- és adatvédelmi funkciókba való beépítését mérlegelik, alaposan fel kell térképezniük a szervezetük aktuális kiberbiztonsági helyzetét. Az esetleges hiányosságok és gyengeségek azonosítása mellett fontos, hogy a potenciális előnyöket összevesse a felmerülő kockázatokkal, hiszen ez a folyamat rendszerenként eltérő eredményeket hozhat.
Meddig biztonságos csökkenteni a platformok számát?
Annak érdekében, hogy leküzdjék az egyre összetettebb kiberbiztonsági kockázatokat, a szervezetek folyamatosan bővítik a digitális eszközeik védelmére szolgáló megoldások arzenálját. Itt már pusztán a rendelkezésre álló lehetőségek száma is nyomasztó lehet.
Számos szervezet jelenleg a biztonsági platformok bevezetését mérlegeli, mivel ezek ígéretes megoldásokat kínálnak a hatékonyság növelésére, az átláthatóság javítására, a költségek csökkentésére, valamint a biztonsági környezet feletti fokozott ellenőrzésre. Azonban a platformok konszolidációjára való áttérés nem mentes a kihívásoktól. Az egyik legfontosabb - bár régóta ismert - aggodalom a koncentrációs kockázat, amely akkor léphet fel, amikor egy szervezet túlságosan egy szállítóra vagy platformra támaszkodik. Ezen kívül, a kereskedelmi szempontokat figyelembe véve, a beszállítói kötöttség is komoly kihívást jelenthet.
Ahogy a szervezetek egyre inkább ráépülnek egy specifikus termék- vagy szolgáltatáscsomagra, könnyen előfordulhat, hogy a kiválasztott platform már nem képes kielégíteni a növekvő igényeket. Ilyen helyzetekben a szolgáltatóváltás nem csupán költséges, hanem bonyolult folyamat is lehet, amely jelentős kompatibilitási kihívásokkal és újabb képzési igényekkel járhat.
"E kockázatok mérséklése érdekében fontolóra kell venni a platformkonszolidáció hibrid megközelítését" - javasolja Lukács Kornél, a KPMG kiberbiztonsági tanácsadásért felelős partnere. "Tehát azok a szervezetek, amelyek a platformok konszolidációja felé mozdulnának el, jól teszik, ha a döntés előtt azonosítják és a megvalósítás során kezelik az ezzel járó kockázatokat, a hiányosságokat pedig célzott megoldásokkal egészítik ki, amelyek biztosíthatják a rugalmasságot, az alkalmazkodást a változó körülményekhez."
Hogyan ismerhetjük fel az embereket a digitális világban?
Az eszközök és felhasználók megbízható azonosítása képezi az IT-biztonság szilárd alapját, amely nélkül a digitális védelem elképzelhetetlen. A digitális identitások kulcsot adnak a rugalmasabb és hatékonyabb digitális környezethez. Ezen a területen globálisan számos innovatív megoldás születik, ám az identitás-hitelesítés továbbra is komoly kihívások elé állít minket.
A rendszerek közötti széleskörű átjárhatóság, a deepfake technológiák elterjedése, valamint a személyes és biometrikus adatok feldolgozásának fokozódása sürgeti a jövőálló hitelesítési megoldások kifejlesztését és korszerű szabályozások létrehozását. A CISO-knak és a döntéshozóknak mélyebben meg kell érteniük a helyzet összetettségét, újra kell értékelniük a megszokott eljárásokat, és befektetniük olyan innovatív rendszerekbe, amelyek szilárd alapelvekre épülnek.
Megvédhetők-e az okoseszközök?
Az intelligens eszközök és innovatív termékek gyors térnyerése gyökeresen átformálta a kapcsolatainkat a körülöttünk lévő világgal. E fejlődés következményeként a hagyományos biztonsági megközelítések is elavulttá váltak; az alig egy évtizeddel ezelőtt használt technikák már nem elegendőek ahhoz, hogy lépést tartsunk a folyamatosan változó kihívásokkal.
A termékek életciklusa egyre inkább rövidül, ami új sebezhetőségeket teremt, és ez arra ösztönzi a gyártókat és a szabályozókat, hogy sürgősen keressenek korszerű megoldásokat. Ezek a megoldások lehetővé teszik az összekapcsolt eszközök biztonságos működtetését. Az eszközök által generált vállalati adatvagyon védelme kiemelkedően fontos, hiszen ez alapvető szerepet játszik az ágazatok és infrastruktúrák integritásának és biztonságának fenntartásában.
Létezik-e stabil biztonsági kultúra?
A kiberbiztonság mára elengedhetetlen pillére a szervezetek működésének zavartalanságának biztosításában, és a társadalom egészére is kihat. Riasztó tendencia, hogy a támadók egyre inkább zsarolóprogramokat és egyéb kártékony eszközöket vetnek be, hogy nagyméretű ipari zavarokat okozzanak, ezzel veszélyeztetve adatainkat, sőt, akár emberi életeket is.
A beszállítók jelentős biztonsági kockázatot rejthetnek magukban, mivel a vállalatok egyre inkább külső szolgáltatókra támaszkodnak különféle szoftverek és szolgáltatások beszerzésekor. Ez a helyzet megnöveli annak esélyét, hogy az ellátási lánc gyenge pontjai keletkezzenek. Ezért létfontosságú, hogy olyan átfogó és ellenálló biztonsági kultúrát alakítsunk ki a cégen belül, amely minden szinten elérhetővé válik. A cél az, hogy minden érintett fél aktívan részt vegyen a rendszerek és folyamatok tervezésében, működtetésében, valamint a kivezetési fázisban, így közösen növelhetjük a biztonság szintjét.
