Ez a változás jelentős hatással lehet a munkajogi perek többségére! - HR Portál

2025. január 2-tól új szabályozás lépett életbe a személyi jövedelemadótól mentes juttatások terén. A legfrissebb módosítás különösen a sérelemdíjak adómentességét érinti, és szigorúbb feltételek bevezetését jelenti az adómentes kifizetésekre vonatkozóan - tájékoztattak a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda szakértői.

A sérelemdíjról röviden érdemes tudni, hogy a Polgári Törvénykönyv alapján bárkit, akit személyiségi jogában megsértenek vagy nem vagyoni kárt szenved el - így például akinek testi épségét vagy egészségét, személyes szabadságát, vagy akár a becsületét, jó hírnevét megsértik, illetve hátrányos megkülönböztetés éri - sérelemdíjat követelhet.

A sérelemdíjról korábban az Szja tv. akként rendelkezett, hogy a károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes a kártalanításként, kárpótlásként, kártérítésként, sérelemdíjként, vagyoni elégtételként, kivéve a jövedelmet pótló kártalanítást, kárpótlást és kártérítést.

Sok esetben a jogi viták vagy jogviszonyok "költséghatékony" rendezése érdekében a felek sérelemdíjat alkalmaznak, különösen, ha az érintett magánszemély. Ez a gyakorlat leggyakrabban munkaügyi viták és kártérítési igények során merül fel, és azt feltételezi, hogy a másik fél elismeri a jogsértés tényét - hívta fel a figyelmet dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda munkajogi ügyekért felelős vezető ügyvédje.

A módosított szabályozás azonban szigorít ezen és amennyiben a felek peren kívül állapodnak meg sérelemdíj fizetéséről, az már nem lesz adómentes, így azután a magánszemélynek úgy kell adóznia, mintha jövedelmet kapott volna.

A módosító jogszabályhoz kapcsolódó miniszteri indoklásban olvasható, hogy: "A rendelkezés kimondja, hogy a bíróság által peres eljárás keretében megállapított sérelemdíjjal szemben nem tekinthető adómentesnek az az összeg, amelyet a felek peren kívüli megállapodás keretében, bírósági jóváhagyás nélkül teljesítenek."

Ezeket figyelembe véve, ha a felek számára továbbra is fontos az adómentes sérelemdíj, akkor azt bírósági eljárás keretében, legalább egy bíróság által jóváhagyott egyezség révén lehet elérni. Amennyiben ilyen egyezség nem születik, a bíróság ítélete alapján meghatározott összeg is szolgálhat erre a célra.

A változás célja, hogy megakadályozza a sérelemdíjjal történő visszaéléseket, és biztosítsa, hogy az valóban céljának megfelelően, ne pedig adóoptimalizálási szándékkal kerüljön kifizetésre.

Sok munkáltató, különösen a közép- és nagyvállalatok körében, eddig nem alkalmazta a sérelemdíjat, amelynek hátterében álló okok sokrétűek. A jogsértés elismerése számukra nem csupán jogi, hanem jelentős presztízsveszteséget is jelentene, hiszen a vállalati kultúrájukban nem fér el a sértetti, munkavállalói nyomásra történő reagálás. Emellett a cégek nehezen tudják elképzelni, hogy a magánszemélyek adóoptimalizálásában segítséget nyújtsanak. A mikro- és kisvállalkozások esetében viszont gyakran előfordul, hogy a sértett magánszemély azzal próbálja nyomás alá helyezni a vállalatot, hogy ha nem kap sérelemdíjat, akkor "bruttósítja" a követelését, amelynek következményeként a cégnek plusz adókat kellene fizetnie. Dr. Szabó Gergely Gábor ügyvéd, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda szabályozási ügyekért felelős vezető ügyvédje hangsúlyozta, hogy ez a fajta gyakorlat teljes mértékben jogellenes.

Ez utóbbi esetekben nehezíti meg az adóoptimalizálást az új szabályozás. Ugyanakkor elképzelhető, hogy bizonyos ügyekben akkora igényekről van szó, hogy a felek élni fognak a jogszabály adta lehetőségekkel perben kérve az egyezség jóváhagyását. Ezzel azonban nemcsak elhúzzák az adott jogvita lezárását és további költségeket okoznak maguknak, hanem a bírósági rendszert is leterhelik - vélik a szakértők.