Albániában felfedeztek egy különleges vízparti települést, amely Európa legősibb ilyen jellegű települései közé tartozik.
Csehországban felfedeztek egy különleges bronzkori elit harcos páncélt, amely a múlt titkait őrzi. Az antik lelet nem csupán a korabeli harcászati technikákról árulkodik, hanem a társadalmi hierarchiáról és a harcosok szerepéről is a bronzkori közösségekben. Ez a felfedezés új fényt derít arra, hogyan élték meg a kor emberei a háborút és a becsületet.
Az albániai Lin település partján dolgozó régészek felfedezése forradalmi jelentőségű: Európa legkorábbi vízparti településének nyomait tárták fel. A szakértők egy jól szervezett közösség maradványaira bukkantak, amely a vadászat, földművelés és állattartás révén biztosította megélhetését. A Reuters jelentése szerint ez a falu akár már 8000 évvel ezelőtt is létezett, ami új fényt vet az ősi civilizációk életére.
A svájci és albán szakemberekből álló csapat mindennap több órán át dolgozik három méter mélyen a víz alatt. Faoszlopokat emelnek ki, amelyek az egykori házakat tartottak. Ezenkívül kerámiákat, réztárgyakat és különféle állati csontokat is találtak.
A lin-i település története korábban kezdődött, mint az Alpoké.
Albert Hafner, a Berni Egyetem neves kutatója rámutatott, hogy az Alpok és a Földközi-tenger vidékén hasonló települések már ismertek, azonban a lin-i lelőhely legalább ötszáz évvel korábbra nyúlik vissza. A régészek elkötelezett célja, hogy felfedezéseik révén minél pontosabb képet nyerjenek a korabeli életmódról és kultúráról.
A víz alatti ásatás különösen nehéz: a munka során felkavart homok miatt szinte semmit sem lehet látni. Ennek ellensúlyozására mesterséges áramlatot hoznak létre sűrített levegőt keringtető csövek segítségével.
2021 óta a tudósok számos, mintegy nyolcezer éves fatöredéket fedeztek fel. Ezek a régmúlt településének oszlopaihoz és kerítéseihez tartoztak. Ezt követően előkerültek tölgyfa-, gabona- és növénytöredékek, továbbá háziasított és vadállatok csontjai is.
"Mivel a víz védelmező burka alatt rejtőzik, a szerves anyagok rendkívül jól megmaradtak. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy pontosan képet nyerjünk arról, milyen növényeket termesztettek és milyen ételeket fogyasztottak az itt élő közösségek" - osztotta meg Hafner, miután két évnyi alapos kutatás után bemutatta az eddigi felfedezéseit.
Európa egyik legidősebb tava, mint egy élő történelemkönyv, titkokat és emlékeket rejt magában, amelyek évszázadok óta várják, hogy felfedezzék őket.
Az Ohridi-tó, amely Észak-Macedónia és Albánia határvonalán terül el, több mint egymillió éves múltra tekint vissza, így a tudományos közösség által Európa legöregebb tava címét viseli. A kutatók legújabb megállapításai szerint a tó partján élők életében már korán megjelent a mezőgazdaság mint fő táplálékforrás, bár a vadászat és a gyűjtögetés is jelentős szerepet játszott mindennapjaikban.
A leletek korának meghatározása radiokarbonos elemzés és dendrokronológiai módszerek segítségével történt, amely utóbbi a fák évgyűrűinek tanulmányozására épül. A régészek több mint ezer fától származó mintát gyűjtöttek össze a kutatás során.
A település egykor hathektáros lehetett. Ebből eddig mindössze egy százalékot tártak fel, hat év megfeszített munka után. Hafner szerint a telepesek hozzájárultak a földművelés és állattartás elterjedéséhez Európában.
"A kutató megjegyezte, hogy bár még mindig folytak a vadászati és gyűjtögetési tevékenységek, a biztos táplálékforrást a mezőgazdaság biztosította."
Adrian Anastasi, az albán régészet elismert szakértője, úgy véli, hogy a jelenlegi feltárások még hosszú éveken át folytatódhatnak. "Az életmódjuk, vadászati és halászati technikáik, valamint építkezési tudományuk mind azt mutatja, hogy messze megelőzték a saját korukat" - hangsúlyozta.
