A budapesti albérletpiac váratlanul egy meglepő pofont kapott, és ennek hátterében a kormány döntései állnak.

Nagy forgalom jellemzi a budapesti albérletpiacot, azonban a bérleti díjak továbbra is stagnálnak: míg a bérlők egyre csökkentik a fizetési hajlandóságukat, a bérbeadók nem igazán hajlandók engedni az áraikból. Januárban a keresleti átlagár 212 ezer, míg a kínálati ár 248 ezer forint körül alakult, így már 17 százalékos különbség figyelhető meg közöttük - derül ki a Rentingo legfrissebb albérletpiaci elemzéséből. A kereslet visszaesésének jelentős oka a külföldi Erasmus-ösztöndíjasok hiánya, amely már 2024 szeptemberétől érezhető hatással bír.
Januárban tovább szélesedett a bérlakáspiac kétoldalú eltérése a fővárosban: a 17 százalékos árolló közel háromszorosára nőtt a tavalyi év januárjához képest - állapítja meg a Rentingo albérletpiaci elemzése. A helyzet hátterében az áll, hogy a bérbeadók nehezen engednek a 250 ezer forintos árszintből, így a múlt hónapban átlagosan 248 ezer forintért hirdették meg kiadó ingatlanaikat. Ezzel szemben a bérlők fizetési hajlandósága csökkent, és átlagosan 212 ezer forint körüli összegért kerestek albérletet Budapesten.
Az év első hónapjaiban jellemző kiugró kereslet a Rentingo szerint jellemzően három tényezőnek köszönhető:
Az év végi ünnepek és a karácsony varázsa sok ember életében komoly változásokat hoz, és ilyenkor sokan elgondolkodnak azon, hogy elköltözzenek vagy esetleg összeköltözzenek szeretteikkel. Ez a mozgalmas időszak gyakran új lehetőségeket nyújt, hiszen az új év kezdetével sokan úgy érzik, itt az ideje a friss kezdeteknek. Emiatt a lakáspiacon is tapasztalható egyfajta megnövekedett kereslet, ahogy az új otthonok iránti vágy felerősödik.
2. Fizetésemelések: Január hónapjától kezdődően sok munkavállaló bére növekedni fog, ami kedvező hatással lesz a bérlők pénzügyi helyzetére, és valószínűleg fokozni fogja a lakáskeresés iránti érdeklődést.
3. Az egyetemisták érkezése: január végén és február elején hazai és nemzetközi hallgatók érkeznek a piacra az új szemeszter kezdetét megelőzően, ezzel tovább fokozva a keresletet.
A hosszú évek tapasztalatával ellentétben, idén a külföldi egyetemisták száma drámaian csökkent, ami miatt a bérbeadók nem tudják megemelni a bérleti díjakat, és a piac stagnálásnak indult. Annak ellenére, hogy továbbra is sok külföldi diák tanulmányozik Magyarországon, ők elsősorban a hazai ösztöndíjprogramok révén (mint például a Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogram és a Stipendium Hungaricum) teljes képzéseiket itt végzik. Az Erasmus-program keretében csak egy vagy két szemesztert eltöltő diákok száma, akik korábban élénkítették a bérleti piacot, jelentősen csökkent a Rentingo adatai szerint. Azok a lakástulajdonosok, akik kifejezetten ezekre a külföldi hallgatókra specializálódtak, most a hazai bérlők irányába fordulnak, ami hozzájárult a fővárosi bérlakáspiac kínálatának bővüléséhez.