A szlovákiai fiatalok egyre későbbi időpontban lépnek ki a szülői otthon védőszárnyai alól.
Míg a skandináv országokban a fiatalok többsége már 21 éves korában saját lakás után kutat, Szlovákiában a fiatalok jelentős része csak 31 éves korában hagyja el a szülői otthont.
A felnőttek jelentős része nem önként választja, hogy hosszú ideig a szülői házban maradjon; a munkaerőpiaci helyzet kedvezőtlen alakulása és a lakhatás egyre nehezen elérhető volta kényszerpályára állítja őket. Marián Kočiš, a Szlovák Takarékpénztár elemzője, legfrissebb jelentésében hangsúlyozza: "A fiatalok azután, hogy belépnek a munka világába, vágyakoznak az önállóságra, ám sokuknak ez a vágy nem válik valóra, hiszen nem engedhetik meg maguknak ezt a 'luxust'." Kočiš megjegyzi, hogy uniós és regionális viszonylatban is jelentős lemaradásban vagyunk. Míg az EU átlagos költözési életkora körülbelül 26 év, addig a gyakran példaként emlegetett Csehországban a fiatalok 27 évesen kezdik meg az önálló életet. Ezzel szemben a szlovák fiataloknak csak 31 éves korukra sikerül elhagyniuk a családi fészket.
Pozsony ezzel az eredménnyel az EU élmezőnyébe került, de sajnos a helyzet árnyoldala, hogy ez a teljesítmény nem sok büszkeségre ad okot. A számok azt mutatják, hogy Szlovákiában a fiatalok késlekednek a szülői ház elhagyásával, ami azt jelzi, hogy más uniós országokhoz képest itt kevesebb lehetőségük van önálló életet kezdeni.
Bár első pillantásra úgy tűnhet, hogy a fiatalok számára számos pozitívumot kínál, ha késlekednek a szülői otthon elhagyásával, a valóságban ez a későbbi költözés gyakran inkább akadályozza a fejlődésüket.
"Olyan negatívumok ezek, amik nemcsak az egyéneket, hanem az egész társadalmat érintik. Mivel a fiatalok többsége viszonylag későn önállósul, így esetükben a házasságkötés, valamint a gyermekvállalás is kitolódik, amely következtében egyre érezhetőbbé válnak a kedvezőtlen demográfiai változások hatásai. A születésszám ugyanis folyamatosan csökken, az egyre drasztikusabb mértékű visszaesés pedig néhány év múlva még a fejlett gazdaságoknak is komoly gondokat okoz majd"
Kočiš hangsúlyozta, hogy a politikai vezetőknek sürgősen cselekedniük kellene, és nem halogathatják tovább a rendszerszintű intézkedések bevezetését. Az elemző véleménye szerint az elsődleges feladat a kormány számára az lenne, hogy elérhető áron bérlakásokat kínáljon a fiatal generáció számára. Jelenleg a megyeszékhelyeken a havi albérleti díjak már 600 euró felett alakulnak egy két szobás lakás esetében, ami azt jelenti, hogy az albérlet lehetősége is egyre kevésbé vonzó. A saját lakás vásárlása pedig rendkívüli anyagi megterhelést jelent, hiszen csupán a nyári időszakban 4,6%-kal emelkedtek az ingatlanárak, elérve a lakások esetében a négyzetméterenkénti 3100 eurós átlagot.
"Fontos lenne mérlegelni, hogy az ösztönző intézkedések közvetlenül a munkaerőpiacról érkezzenek, például lakhatási hozzájárulás formájában. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a helyi vállalatok számára lehetővé váljanak olyan strukturális reformok, amelyek serkentik a termelékenységet és pozitívan befolyásolják a gazdasági növekedést" - tette hozzá az elemző.
