Egy álom beteljesülése | ma7.sk Az áhított cél elérése mindig izgalmas és felemelő élmény. Amikor az ember kitartó munkával és elkötelezettséggel törekszik egy álom megvalósítására, a végén érzett öröm felbecsülhetetlen. Ez a folyamat nem csupán a cél el

A Felső-Bodrogköz 32 községe közül egyelőre csupán hatnak van falu- vagy tájháza. Legutóbb az 1200 lélekszámú Battyánban nyitotta meg kapuját a tájház, amelyet a helyi aktív közösségnek élettel is sikerült megtöltenie.

Hat év türelmes és kitartó munkálatai után, amelyek során a belső és külső felújítások lényeges része befejeződött, az épület működési engedélyeinek birtokában október végén szeretnék átadni a rendeltetésének. Ennek célja, hogy A Szakkör foglalkozásait az idei évadban már a tájházban tarthassák. A battyáni asszonyok immár harmadik éve csatlakoznak a Nemzeti Művelődési Intézet által Kárpát-medence-szerte népszerűsített programhoz. Az utóbbi két hónapban heti rendszerességgel gyűlnek össze a tájház tágas termeiben, hogy megtanulják a papírfonás, a gyertyaöntés és a bútorfestés mesterségét. Igazán méltó, patinás népi környezetben, tisztelegve őseink tudása előtt valósítják meg rég vágyott álmaikat.

A már megérdemelt nyugdíjas éveit ereje teljében megélő Kocsis Mária, a helyi Csemadok alapszervezet elnöke elárulta lapunknak, hogy jó pár éve merült fel először az ötlet, mi lenne, ha a falu két legöregebb házának egyikét megvenné az alapszervezet? Elsődlegesen az enyészettől megmentve, a jövő nemzedékeinek is meg szerették volna mutatni a régi korok tanúját, másrészt azt gondolták, kiváló hagyományőrző közösségi térként továbbra is működhetne. Egy olyan hely kialakításán kezdtek el gondolkodni, ahol a régmúlt idők értékei találkoznának a jövő generációival is.

Az önkormányzat támogatásával a Csemadok alapszervezet 2018-ban megvásárolhatott egy akkor nagyjából százéves, lakott, jó állapotban lévő tornácos parasztházat. Az egykori tulajdonostól megtudtam, hogy a ház 1926-ban, tehát édesanyja születésekor is állt már. Kislányként a szüleivel, a nagyszüleivel és testvérével osztozott a három helyiségen. A '80-as évek elején költözött el onnan, miután férjhez ment, s most örül annak, hogy a gyermekkori emlékeit őrző ház méltó sorsra jutott. Biztos abban, hogy a csemadokosok jó gazdaként a ház minden szegletét megbecsülik majd, és gondját viselik.

Lelki szemeik előtt nem csupán a régi idők emlékét idéző, gondosan berendezett tisztaszoba, nagyszoba és konyha képe bontakozott ki, hanem egy jövőkép is, amely erőt és inspirációt nyújtott a rájuk váró sok munkához. Elképzelték azt a gazdag közösségi életet és szoros összetartást, amely a ház falai között valósulhatna meg. Tudták, hogy nem pusztán egy kiállítóterem létrehozására törekednek, amelyet ünnepnapokon nyitnak meg a látogatók előtt. Céljuk egy élő tájház kialakítása volt, amely lehetőséget ad a közösség számára, hogy együtt fedezze fel a régmúlt mesterségeit, vagy akár a korunkban népszerű kézműves tevékenységeket, mint a sütés-főzés, a beszélgetések és a közös élmények megélését. Az igazi lényeg, hogy a ház falai között mindenki értékes időt tölthessen el a barátaival.

Szerencsésnek tartják magukat a battyáni csemadokosok, mert évtizedek óta kiváló az együttműködés a község vezetőségével. Az éveken át tartó felújítási munkálatok elvégzésében hathatós segítséget kaptak az önkormányzattól. Hálával és köszönettel tartoznak a testület anyagi és erkölcsi támogatásáért és minden segítő kéz munkájáért. Sokan szabadidejüket nem sajnálva, kalákában dolgozva tettek azért, hogy mindannyian büszkék lehessenek a végeredményre. Aki betér a tájházukba, mindezek tudatában duplán csodálhatja összetartozásukat, azt a közösségi erőt, amely nagyapáink idején még sok bodrogközi faluban természetes volt, de ma már nagyítóval kell keresni.

A felújítás során a sérült falakat helyreállították, a helyiségek pedig új padlóburkolatot kaptak. A vízelvezető csatornarendszert is korszerűsítették, viszont a tetőfödém megőrizte kiváló állapotát. A tornácon a tartógerendákat kicserélték, és tavasszal a faszerkezet egyéb elemeit is megújítják. A téli hónapokban a korlátot és a mennyezeti díszítést alkotó léceket kezelik és festik. Reményeik szerint március 15-én a tájház teljes pompájában fogadhatja az ünneplőket.

A tisztaszoba berendezését és a szövőszéket egy helyi család ajándékozta a falunak, akik 40 évvel ezelőtt Ruttkából költöztek ide. Novemberben Cigándon, a bodrogközi tájházak első találkozóján, az ottani múzeum igazgatónője bejelentette, hogy évente kétszer egy néprajzosokból álló szakmai csoport látogat el hozzájuk, mely szívesen nyújt segítséget bármilyen kérdésben. A battyániak ezt a lehetőséget igazi áldásnak tekintették, és azonnal meghívták a szakembereket a tájházba, hogy együtt dolgozhassanak a helyi értékek megőrzésén.

Alapos ismereteiknek és szakmai felkészültségüknek hála sikerült összeállítaniuk a szövőszéket, amelynek hiányosságai hamar napvilágra kerültek. Szerencsére ezeket a problémákat könnyedén orvosolták, hiszen egy ügyes asztalosmester a meglévő alkatrészek alapján képes volt pótolni a szükséges elemeket. A néprajzkutatók a nap végén őszintén kifejezték örömüket, hogy hozzájárulhattak a munkához, mivel legnagyobb meglepetésükre a battyáni tájházban felfedezett szövőszék típussal még soha nem találkoztak eddigi kutatásaik során. A helyi lakosokkal folytatott beszélgetések során világossá vált számukra, hogy ennek az eltérésnek az oka a szövőszék származási helyében rejlik, hiszen az Zsolna megyéből, egy szlovák vidékről érkezett a bodrogközi magyar faluba.