**A tüdőlövés diagnosztikája: Trump külpolitikájának hatásai a magyar valóságra** A tüdőlövés diagnosztikája nem csupán orvosi kérdés, hanem egy metaforaként is felfogható, amely a politikai helyzetek és döntések mélyebb megértésére utal. Donald Trump kü
A zajló hágai NATO-csúcs középpontjában a védelmi kiadások drámai emelése áll, azonban, ahogy Orbán korábban megjegyezte, az öt százalékos célkitűzés komoly terhet jelent a magyar gazdaság számára. Ez az elvárás, noha indokolt, mégis túlzó, és jól illusztrálja a washingtoni adminisztráció hatását, amely sok esetben ellentétes a magyar külpolitika, legyen az vélt vagy valós, érdekeivel. Az ECFR legfrissebb felmérése pedig rámutat arra, hogyan vélekednek a magyar állampolgárok a különböző, külpolitikai szempontból meghatározó ügyekről.
A Donald Trump politikáját már jóval a megválasztása előtt határozottan támogató Orbán-kormány egyre inkább olyan helyzetekkel néz szembe, amelyekben Washington szándékai éles ellentétben állnak a magyar vezetés elképzeléseivel. Legyen szó az orosz agresszióval sújtott ukrajnai békefolyamatok kudarcáról, az iráni feszültségek fokozódásáról, vagy a védelmi kiadások drasztikus növeléséről, ezek mind olyan események, amelyekben az orbáni külpolitika helyzete igencsak korlátozott. A külügyminisztériumnak lényegében csak annyi lehetősége maradt, hogy próbálja elkerülni a közvetlen konfrontációt, halogassa a válaszokat, és próbálja meg indokolni a kialakult helyzetet.
A hágai NATO-csúcson bejelentett, ám már korábban sejtett katonai költségvetés-emelés kapcsán, amely Washington nyomására vált kézzelfoghatóvá, a magyar kormány meglepően hallgatag maradt.
"Mint egy tüdő, úgy sújtja a magyar gazdaságot, és megroppant minket."
Orbán úgy fogalmazott, hogy a hadigazdaság keretein belül, fél évvel Trump beiktatása előtt, egy öt százalékos emelésről beszél.
Ugrósdy Márton, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára nemrégiben a HVG-nek adott interjújában kifejtette, hogy ő az óvatos duhajok táborát képviseli. Ez annyit jelent, hogy ha emelésre kerülne sor, az csak fokozatos ütemben valósulna meg. „Ez részben módszertani megközelítés kérdése; lehetséges olyan megoldásra jutni, amely a kreatív könyvelés és a valódi védelmi kiadások kombinációját jelenti” – fogalmazott. Egy másik fontos szempontot Kutnyánszky Zsolt, a Honvédelmi Minisztérium haderőfejlesztésért és védelempolitikáért felelős államtitkára emelt ki az Egyensúly Intézet konferenciáján. Ő arra mutatott rá, hogy szerinte a védelmi kiadások terén egy lassú, évi 0,2 százalékpontos emelés lenne a legcélszerűbb. Ezzel az ütemezéssel másfél évtized alatt érhető el a GDP öt százaléka, míg a nyolc év alatt három és fél százalékos növekedés valósítható meg.
A hágai NATO-csúcsról, az új védelmi kötelezettségekről és az öt százalékos célkitűzés jelentőségéről részletesebben itt olvashatsz:
A magyar kormány évekkel az európaiak előtt kezdett haderőfejlesztésbe, a hazai védelmi kiadások 2023 óta elérik a GDP két százalékát. Ugyanakkor az évek alatt leépült honvédség forrásainak legnagyobb részét a beszerzések viszik el, az elmúlt négy évben 45 százalék felett volt az erre fordított összeg részaránya, amivel azóta folyamatosan NATO-dobogós volt Magyarország.
