Egészségügyi paradoxon: a magánellátás negatívan befolyásolja az állami rendszert.
A korábbi államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán arra figyelmeztet, hogy a kettős praxist folytató orvosok mellett tovább nő a várakozási idő és romlik az ellátás minősége.
Ónodi‑Szűcs Zoltán volt egészségügyi államtitkár, jelenleg a Debreceni Egyetem kancellárhelyettese az IME szaklap XIX. Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferenciáján elmondta, hogy a magán- és állami praxis együttes működése nem segít, hanem épp ellenkező hatást vált ki: romlik az állami egészségügyi rendszer, a betegek pedig "közben kimondottan rosszul járnak" - írta meg az Index.
Ónodi-Szűcs egy 2018 és 2023 között készített online felmérés eredményei alapján megállapította, hogy a növekvő betegelégedetlenség mögött nem csupán a Covid-19 járvány következményei állnak. 2023-ban a válaszadók 63%-a jelezte, hogy hosszú várakozási időkkel kellett szembenéznie, míg öt évvel korábban ez az arány csupán 40% volt. Ez a kedvezőtlen tendencia azóta is folytatódik, noha az állami egészségügyi ellátás már teljes kapacitással működik.
Az újonnan kialakult kettős-praxis modell lényege: az orvos megtarthatja állami státuszát, miközben a magánszektorban is dolgozik a jövedelme pótlására. Ónodi‑Szűcs szerint ez a gyakorlat nem csak a várólista hosszát növeli, hanem a szolgáltatás minőségét is rontja.
Az előadás keretében elhangzott, hogy Magyarországon évi körülbelül 70 millió orvos-beteg találkozóra kerül sor, ami globális viszonylatban a negyedik helyezést jelenti. Ennek ellenére sokan érzik úgy, hogy nem kapnak megfelelő szintű orvosi ellátást.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) legfrissebb statisztikái alapján a várólisták továbbra is növekedést mutatnak az előző év azonos időszakához viszonyítva. Tavaly júniusban 29 300 ember várakozott különféle műtéti beavatkozásokra, legfőképp csípő- és térdprotézisek, valamint szürkehályogműtétek miatt. Az idei évben viszont a helyzet még súlyosabbra fordult, hiszen 2024-re már 23 600 páciens találta magát 60 napot meghaladó várakozási idővel.
tehát nemcsak a lista hossza nőtt, hanem a hosszú várakozási idejű esetek száma is emelkedett.
A WHO 2024-es jelentése megerősítette a korábbi államtitkár kritikáját, miszerint a kettős praxis problémákat okoz az egészségügyi rendszerben. A jelentés hangsúlyozza, hogy a kettős praxis "megnöveli a várakozási időket és rontja az állami ellátás színvonalát", ráadásul a regionális egyenlőtlenségeket is felerősíti, ami további kihívások elé állítja a betegellátást.
A Debreceni Egyetem klinikai központja innovatív megoldásokkal, mint például betegútszervezéssel és ügyfélközpontú megközelítéssel törekszik arra, hogy javítsa a betegek élményét. Napjainkban egy átlagos beteg 15 perces vizsgálatra érkezik, miután 3-4 órás várakozáson van túl. A Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) és az online időpontfoglalás bevezetése hozzájárul az ellátás felgyorsításához, így csökkentve a betegek körében tapasztalható bizonytalanságot.
