A neandervölgyi emberek különleges gasztronómiai szokásaira derült fény a kutatók legújabb felfedezése révén: úgy tűnik, hogy csontokat főztek, és ezzel valóságos "zsírgyárra" leltek az ősi közösségek.
Német régészek izgalmas új felfedezést tettek a neandervölgyiek táplálkozási szokásairól, amely alapjaiban rengetheti meg eddigi ismereteinket. Elképzelhető, hogy bizonyos részeket újra kell gondolnunk a történelemkönyvekben.
A neandervölgyi emberek már 125 ezer éve olyan fejlettségi szintre juthattak, hogy csontokból zsiradékot nyerhettek ki – állapította meg a szász-anhalti Műemlékvédelmi és Régészeti Tartományi Hivatal Halle városában. A Geisel-völgyben zajló Neumark-Nord ásatások során felfedezett leletek támasztják alá ezt a megállapítást. Korábban a szakértők úgy gondolták, hogy az ilyen bonyolult technikák csupán későbbi embercsoportokra voltak jellemzők.
A térségben, amely ez idő tájt létezett, egy varázslatos tó terült el, partján pedig a neandervölgyi emberek tevékenykedtek, akik legalább 172 különféle nagy emlős, mint például szarvasok, lovak és őstülkök csontjait zúzták össze apró darabokra. Ezeket a csontokat vízben melegítve sikerült nekik kinyerniük a zsíros, kalóriában gazdag anyagot. A kutatók ezt a helyet őskori „zsírgyárként” emlegetik. A területen több mint 120 ezer apró csonttöredéket, valamint több mint 16 ezer kovakőből készült eszközt és egyéb tárgyat is feltártak, amelyek mind a neandervölgyi emberek mindennapi életének lenyomatai.
Ez a felfedezés gyökeresen átalakítja a neandervölgyi emberek táplálkozási stratégiájának megértését, és „több tízezer évvel visszavetíti” az ilyen bonyolult és erőforrásigényes technikák alkalmazásának kezdetét - tájékoztat a Mainzi Egyetem.
"A neandervölgyi emberek rendkívül megfontoltan jártak el - a vadászattól a tetemek elszállításán át a zsiradék kinyeréséig egy külön erre a célra kialakított helyen" - magyarázza Lutz Kindler, a Science Advances tudományos folyóiratban publikált tanulmány vezető régésze. Tisztában voltak a zsír magas tápértékével, és tudták, hogyan tegyék azt hatékonyan hozzáférhetővé - jegyzi meg.
Az őskőkorszak embere számára a vadászat volt a létfenntartás alapja, és különösen a kalóriadús zsírnak volt döntő szerepe a túlélésért folytatott küzdelemben. Már az emberek legkorábbi afrikai ősei is összetörték a csontokat, hogy csontvelőhöz jussanak.
"A Neumark-Nordnál talált leletek megváltoztatják a neandervölgyi emberek alkalmazkodóképességéről és túlélési stratégiáiról alkotott képünket. Úgy tűnik, már akkor is bonyolult és munkaigényes erőforrás-gazdálkodást folytattak, képesek voltak előre tervezni, hatékonyan feldolgozni a táplálékot és ügyesen használni a környezetüket" - hangsúlyozza Harald Meller, Szász-Anhalt tartományi régésze.
A Neumark-Nord lelőhely egy korábbi külszíni lignitbányában már korábban is adott új leleteket. Ez a lelőhely szolgáltatta az egyik első bizonyítékot arra, hogy a neandervölgyi emberek aktívan vadásztak erdei elefántokra, az őskőkorszak legnagyobb szárazföldi emlősére.
