Borbély Alexandra élete egyik legfontosabb szerepét egy váratlan, ámde szerencsés véletlen révén nyerte el.

Borbély Alexandra alapvetően egy tervezős, rohanós embernek tartja magát, de azért igyekszik odafigyelni a jelenre is - Kabát, szoknya, csizma, kesztyű ZARA, Top AERON

A színésznő életének gazdagságát nem csupán a szakmai elismerések adják, hiszen Borbély Alexandra folyamatosan azon dolgozik, hogy minden aspektusában harmóniát találjon. A GLAMOUR magazin huszadik születésnapja alkalmából beszélgettünk a 2023. őszi-téli bookazinunk címlapsztárjával, aki megosztotta velünk, milyen tanácsokat adna fiatalabb énjének, hogyan viszonyul a digitális detoxhoz, és milyen váratlan fordulatok formálták életét a legjobban.

A szlovák rendezésű „Emma és a halálfejes lepke” című filmben Marika szerepében tűnsz fel, ami különösen izgalmas, hiszen ezt a filmet jelölték Szlovákia az idei Oscar-díjra a legjobb idegennyelvű film kategóriájában. Enyedi Ildikó „Testről és lélekről” című alkotásának 2017-es Oscar-jelölése után most már másodszor kerülsz a filmipar legnagyobb elismerése, az aranyszobor közelébe. Milyen érzéseket ébreszt benned ez a lehetőség? Nyomasztanak az elvárások, vagy inkább hálát érzel a szakmai elismerések miatt?

Számomra egyáltalán nem terhes a helyzet. Ellenkezőleg, hatalmas öröm tölt el, hogy a filmünk odáig jutott, hogy az ország filmes szakemberei és bizottsága úgy véli, képesek vagyunk méltó módon képviselni hazánkat az Oscar-gálán.

Nem túlzással állíthatjuk, hogy az Oscar-díj a színészi pálya csúcsát jelenti, hiszen sokak számára ez a legmagasabb szintű szakmai elismerés. Te is így értékeled a sikert, vagy más szempontok alapján ítéled meg a teljesítményt?

Amikor Los Angelesben részt vettem az Oscar-díj-átadón, és láttam, hogy a Testről és lélekről az öt legjobb idegennyelvű film között szerepel, úgy éreztem, hogy ennél nagyobb megtiszteltetést nem is kívánhatnék magamnak. Mégis, hazatérve rájöttem, hogy a művészek itthon más körülményekkel néznek szembe, mintha Németországban, Franciaországban vagy Spanyolországban lettek volna születve. Az esélyek és lehetőségek jelentősen eltérnek, ami megnehezíti az érvényesülést.

Számomra a legfontosabb, hogy izgalmas filmekben emlékezetes karaktereket alakíthassak, amelyek valódi kihívást nyújtanak számomra. A művészet ezen formája mindig is lenyűgözött, és csak arra vágyom, hogy a legjobbat hozhassam ki magamból.

Olyan embernek látszol, aki a karrierjén túl is képes megtalálni az örömöket az élet apró pillanataiban. Úgy érzem, nálad a pohár mindig tele van lehetőségekkel és pozitív élményekkel.

Természetesen! Íme egy egyedibb változat: Igen, mindig találok módot arra, hogy lekössem magam valami szórakoztatóval. Jelenleg a nyelvek világában kalandozom: az olasz és az angol tudásomat szeretném csiszolni, és újra felfedezni a német nyelvet is. Ezek a céljaim mostanság.

A beszélgetésünk kiindulópontja az, hogy idén ünnepli húszéves születésnapját a GLAMOUR, és nemrégiben te is megjelentél az egyik Book címlapján. Emlékszem, húszévesen tele voltam álmokkal és vágyakkal, de sosem képzeltem el, hogy az életem ilyen izgalmas fordulatokat vesz. Ha tanácsot adhatnék a fiatal önmagamnak, azt mondanám, hogy mindig kövesd a szenvedélyedet, és ne félj a kihívásoktól – mert ezek formálják a legszebb emlékeket és tapasztalatokat az életedben.

Én semmit sem bánok, így azt tanácsolnám a fiatal énemnek: bízz magadban, mert jó úton jársz. Azt gondolom, hogy körülbelül mindent jól csináltam, és elégedett vagyok azzal, ahogy az életem alakult.

Azt hallani, hogy az idő szinte észrevétlenül elszáll, különösen, amikor a kisgyerekek neveléséről van szó. Te is tapasztaltad ezt az ikerlányaidnál? Minden pillanat olyan gyorsan elröppen, mintha csak egy varázslat lenne!

Ez valóban gyakran elhangzik, és teljesen helytálló. Én is hasonló élményeket élek át, hiszen hihetetlen, mennyire gyorsan nőnek fel a gyerekek. Főleg most, hogy már ügyesen beszélnek, szinte folyamatosan megosztják a gondolataikat. Mindig előkerül egy új mondóka vagy egy kedves dal, amit szívesen énekelnek, és ez igazán varázslatos pillanatokat teremt.

Te aktívan küzdesz azért, hogy megállítsd az idő rohanását, vagy inkább hagyod, hogy az események áramlata magával ragadjon?

Az életet talán egyedül úgy lehet megállítani, ha megpróbálod élvezni a pillanatot - amikor tényleg minden jó, amikor megvan a harmónia. Akkor kell megállni és megpróbálni benne maradni.

A jelenlegi életemben a legnagyobb kihívás számomra az egyensúly megtalálása a munka és a magánélet között. Az állandó rohanás és a sok teendő mellett néha nehéz időt szánni önmagamra és a családomra. Ezen kívül próbálom kezelni a stresszt és megtalálni a módját, hogy a napi kihívások között is megőrizzem a pozitív hozzáállásomat. Mindezek mellett igyekszem fejlődni és tanulni, hogy a jövőben jobban tudjam irányítani az életemet.

Talán ebben az évben az volt a legnehezebb, hogy egyszerre kellett az Emma és a halálfejes lepke főszerepére készülnöm egy másik nyelven, majd eljátszani, miközben szembesültem azzal, hogy két kisgyerek mellett egyáltalán nem tudom úgy beosztani az időmet, nem tudok úgy felkészülni, mint ahogy egyébként megszoktam. Ez egy elég stresszes időszak volt számomra, mert folyamatosan úgy éreztem, hogy nincs elég időm.

Ezek a magas elvárások belőled fakadtak, vagy külső nyomás hatására alakulhattak ki?

Ahogy Brecht egyik darabjából a kedvenc mondatom leírja: "Tudja, Schmitt úr, mindent egyszerre nem lehet!" És ez valóban így van, csak az én személyiségem olyan, hogy pont ennek az ellenkezőjét hiszem és akarom bebizonyítani. Elhiszem, hogy mindent meg tudok csinálni, és még főzök is, mellette vezetem a háztartást, a gyerekekkel is foglalkozom, persze dolgozom is - .

Ezekben az időszakokban szoktál szünetet tartani a digitális világtól?

Szeretem az esti órákat, amikor a lányok elalszanak, és egy kis időt szentelhetek magamnak. A könyvek világába merülve, távol a képernyők világától, igazi feltöltődés számomra. Ha pedig nem vagyok túl fáradt, ez a csendes pillanat mindig különleges élményt nyújt.

Az életem során sok izgalmas véletlen történt, de talán a legemlékezetesebb az volt, amikor egy véletlen találkozás révén megismertem egy olyan embert, aki mélyen megváltoztatta a gondolkodásmódomat. Egy kávézóban ültem, és pont abban a pillanatban jött be, amikor éppen egy nehéz döntés előtt álltam. Elkezdtünk beszélgetni, és az ő tapasztalatai, valamint bölcs meglátásai segítettek tisztábban látni a helyzetemet. Ez a találkozás nemcsak barátságot hozott az életembe, hanem új perspektívákat is nyitott, amelyek azóta is kísérnek. Úgy érzem, hogy ez a véletlen találkozás egy új irányt adott az életemnek, és arra ösztönzött, hogy merjek kockáztatni és új lehetőségeket keresni.

Ez valóban egy rendkívül érdekes felvetés. Az első dolog, ami eszembe jut, hogy a "Testről és lélekről" című film kapcsán Enyedi Ildikó kezdetben a pszichológus karakterét szántam nekem, miközben a főszereplő, Mária keresésében volt. Talán nem véletlen, hogy nem találta meg a megfelelő színésznőt, hiszen a castingokra folyamatosan engem invitált, hogy élethűen megformálhassuk a pszichológus és Mária közötti intim pillanatokat.

Hogyan formálná át az életedet, ha abban a pillanatban hű maradtál volna az eredeti szerepedhez? Milyen irányba terelné az utadat, és milyen lehetőségeket zárna be vagy éppen nyitna meg számodra?

Természetesen! Íme egy egyedibb változat: Igen, úgy érzem, hogy ha más körülmények között alakultak volna a dolgaim, valószínűleg máshol tartanék most. Emlékszem, hogy a szlovákok először az Európai Filmdíj kapcsán figyeltek fel rám; akkor derült ki számukra, hogy nyitrai származású vagyok, és hogy beszélek szlovákul is. Ezt követően kezdtek el hívni különböző szlovák és cseh produkciókba, például az Emma és a halálfejes lepke című filmbe.