Bóka: Ez a költségvetés rendkívüli politikai nyomásgyakorlásra szolgáló eszköz | 2

Az új, hosszú távú uniós költségvetési keretre (MFF) vonatkozó európai bizottsági előterjesztés összességében iránytalan, nem mutat utat arra, hogyan válhatna az EU globális szereplővé, vagy hogyan állíthatná helyre versenyképességét, miközben számos feloldatlan politikai konfliktust is magában hordoz - jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter pénteken Brüsszelben.

Az EU-tagállamok uniós ügyekért felelős minisztereinek legutóbbi tanácskozása után tartott sajtótájékoztatón a miniszter kiemelte, hogy a bizottságnak sürgősen vissza kellene vonnia a jelenlegi előterjesztését, és helyette egy alaposabb, megalapozottabb javaslattal kellene előrukkolnia. Meglátása szerint, ha ez nem valósul meg, akkor a mostani kezdeményezés valószínűleg "el fog sikkadni", és a tagállamoknak új alapokra kell helyezniük a tárgyalásokat a többéves pénzügyi keretről (MFF).

A bizottság úgy kezdte meg a párbeszédet a csomag legfontosabb elemeiről, hogy a tagállamok még nem voltak tisztában a jogi keretekkel. Az uniós forráselosztásra vonatkozó borítékszámokat pedig csupán tegnap éjjel kaptuk meg, és ezek elemzése jelenleg is folyamatban van. Különösen a kisebb tagállamok esetében ezek az adatok egyelőre nem adnak egyértelmű tájékoztatást arról, mire is számíthatnak a jövőben.

- taglalta.

Tájékoztatása szerint szeptemberben érkezik a jogszabálycsomag második része, de a már ismert elemek sem adnak teljes és megbízható képet arról, milyen szándékai vannak a bizottságnak a következő hétéves költségvetési időszakban.

Magyarország számára a javaslat számos aggályt vet fel, különösen az előkészítés módja, a költségvetés szerkezete, a kondicionalitási rendszer és a forráselosztás konkrét számadatai tekintetében.

„Tedd különlegessé a mondanivalódat!” – javasolta Bóka János.

Bóka János a bizottsági javaslat költségvetési struktúrájával kapcsolatban hangsúlyozta: a költségvetési fejezetek számának jelentős csökkentése és a programok összevonása olyan irányba mutat, amely nem a tagállamok, hanem az Európai Bizottság számára teremtene valódi rugalmasságot. Véleménye szerint a javaslat csökkentené a tagállamok költségvetési ellenőrzési jogköreit, és gyengítené beleszólásukat a költségvetési prioritások meghatározásába.

Hozzátette: a bizottsági előterjesztés értelmében a költségvetési kondicionalitás megerősödne, és kiterjedne a költségvetés minden elemére.

Ez a mechanizmus sokkal erőteljesebb, akár brutális politikai nyomásgyakorlási eszközként is működhetne a jövőben, mint ahogyan azt már most is tapasztaljuk. Az Európai Unió jelenleg is politikai célokra használja ezt az eszközt, és a javaslat alapján ez a gyakorlat folytatódna, ami Magyarország számára elfogadhatatlan

- emelte ki.

A miniszter határozottan elutasította azt a javaslatot, miszerint a bizottság egy közös nemzeti program keretében kívánná összevonni a közös agrárpolitikai, kohéziós politikai és egyéb uniós alapokat. Kiemelte, hogy ez a megközelítés lehetőséget teremtene arra, hogy a források kifizetését olyan politikai követelményekhez kössék, amelyek már nem tartoznak az uniós hatáskörbe. Bóka rámutatott arra is, hogy a javaslat nem tisztázza, milyen arányban lehetne a forrásokat mezőgazdasági és kohéziós célokra fordítani, ami komoly belső feszültségeket generálna, áthelyezve azokat az uniós szintről a tagállamok szintjére.

Kifogásolta továbbá, hogy a közös agrárpolitikára fordítható előirányzatok jelentősen csökkennének. "Ezt mi tévútnak tartjuk. Az Európai Uniónak stratégiai autonómiát kellene élveznie az alapvető élelmiszer-ellátás terén, és különösen visszás, hogy miközben az EU piacot nyit Ukrajna mezőgazdasági termékei előtt, az európai gazdák támogatása arányában és összegszerűen is csökken" - mondta.

A miniszter hangsúlyozta, hogy miközben a főbb uniós politikák finanszírozása csökken, az adminisztrációs költségek folyamatosan emelkednek. Kiemelte, hogy az Európai Bizottság 2500 új pozíciót kíván létrehozni a bürokrácia kiterjesztése érdekében, és az uniós ügynökségek számára tervezett költségvetés már meghaladja a 20 milliárd eurót.