A német kormány a háborúpártiság csapdájába kerülhet.

Olaf Scholz kormánya a 2021-es választások után hárompárti koalícióként (SPD, Zöldek, FDP) alakult meg, de a politikai ellentétek az idők során egyre jobban felerősödtek.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatos német politika lehetett a legnagyobb kiváltója a kormánykoalíció válságának. A háború 2022 februári kirobbanása után Scholz habozott komolyabb fegyverszállítások mellett dönteni, és Németország óvatos külpolitikába kezdett.

"Németország határozottan kizárta a fegyverszállítást Ukrajnának a jelenlegi, Oroszországgal fennálló feszültségek közepette. Christine Lambrecht, a német védelmi tárca vezetője 2022 január végén hangsúlyozta, hogy habár fegyverek nem kerülnek a konfliktus zónába, tábori kórházakat viszont szívesen biztosítanak az ország számára, reagálva ezzel a többi NATO-tagállam fegyveres támogatására."

Olaf Scholz kezdetben ellenezte az Ukrajnának szállított nyugati fegyverekkel az Oroszország belső területeire irányuló csapásokat. Idén ősszel azonban már Berlin bejelentette, hogy nem korlátozza Kijevet az Oroszország területére mélyen benyúló csapásmérésben.

Lapunkban beszámoltunk arról, hogy Olaf Scholz német kancellár korábban határozottan elutasította a TAURUS-rakéták Ukrajnába történő szállítását. Azonban idén májusban a kancellár megváltoztatta álláspontját, és engedélyezte az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) számára, hogy német fegyverekkel támadást indítsanak Oroszország ellen. Berlin álláspontja szerint Kijev a szállított fegyvereket a nemzetközi jogi kötelezettségeivel összhangban használhatja fel.

Az orosz-ukrán háború következményei, az energiaárak folyamatos emelkedése, a növekvő infláció és a gazdasági nehézségek, valamint a mélyülő német recesszió mind hozzájárultak ahhoz, hogy a Scholz-kormány iránti társadalmi elégedetlenség fokozódjon. A német lakosság jelentős része úgy véli, hogy a kormány túlzottan a kelet-európai konfliktusra összpontosít, miközben nem elegendő figyelmet és erőforrást szentel a hazai gazdasági problémák megoldására.

A politikai nézetek alapján markánsan változik a fegyverszállításhoz való viszonyulás: a zöldpárt híveinek 74%-a kifejezetten pártolja a további fegyverszállítások lehetőségét.

A mai nap folyamán Olaf Scholz kancellár ellen zajló bizalmatlansági szavazás mérföldkő lehet a Németországot sújtó kormányválság végkimenetele szempontjából. Ugyanakkor a háborús politika továbbra is érvényben marad. Friedrich Merz, a CDU kancellárjelöltje, a fokozott ukrajnai támogatás révén akár újabb háborús kihívások elé is állíthatja Németországot.

„Tedd egyedivé a mondanivalódat!” – hangzott el lapunk megkeresésére Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója.

A kereszténydemokrata CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD úgy tűnik, hogy képesek lesznek kialakítani a többséget, ugyanakkor egy alternatív forgatókönyv is elképzelhető, amelyben a Zöldek is részt vehetnek a kormányzásban. A szabad demokraták viszont valószínűleg nem fognak bejutni a parlamentbe – tette hozzá.

Volodimir Zelenszkij a közelmúltban egy kijevi találkozón fejezte ki igényeit biztonsági garanciákra és külföldi szárazföldi csapatok jelenlétére, miközben a kereszténydemokrata kancellárjelölttel, Friedrich Merzzel folytatott eszmecserét. Merz világossá tette, hogy támogatja a német fegyverszállítások folytatását, sőt, ha őt választják meg, kész arra is, hogy nagyobb hatótávolságú Taurus cirkálórakéták küldését is fontolóra vegye.

- Merz-et a saját szavazói sem szeretik, csak miután ő lett a pártelnök nyilván rá fognak szavazni. Ez ugyanaz a vezetési válság, ami a nyugati társadalmakat jellemzi az elmúlt időszakban, hangsúlyozta Kiszelly Zoltán.

A szakértő véleménye szerint a szociáldemokraták és a baloldaliak Merz-et háborúpártisággal vádolják, ráadásul a Zöldekkel való ingadozó kapcsolata is céltáblává tette őt a kritikák kereszttüzében.

Ha a már említett hárompárti nagykoalíció megvalósítása nem jár sikerrel, akkor valószínű, hogy a Zöldek is szerephez juthatnak. Ez viszont azt jelentené, hogy a korábbi politikai irányvonal folytatódna - vélekedett a szakértő.

- mondta Kiszelly Zoltán.

Kiszelly Zoltán rámutatott, hogy a német szabaddemokraták döntése a kormánykoalíció felbomlasztására mögött az a remény áll, hogy visszanyerhetik korábbi pozíciójukat. Azonban ennek a lehetősége nem garantált, ami kérdéseket vet fel a jövőbeli politikai dinamikákat illetően.

- Ha az előrehozott választásokon a CDU harminc százalék alatt végezne, akkor is még mindig a legerősebb párt maradna, és valószínűleg az AfD is jól fog szerepelni de mivel ők politikai bojkott alatt állnak valószínűleg nem lesz beleszólásuk Németország jövőbeli irányvonalába, összegezte a szakértő.