Az új járvány következtében 53 ember vesztette életét a Kongói Demokratikus Köztársaság területén.
Miközben Ukrajnában a HIV-vírus terjedése aggasztó méreteket ölt, Nigériában a Lassa-láz terjedése is komoly kihívások elé állítja az egészségügyi hatóságokat. Ezen felül a Kongói Demokratikus Köztársaságban megjelent egy rendkívül súlyos vérzéses betegség, amely sajnos rendkívül gyorsan, mindössze két nap alatt végez az áldozataival. Az Európai Unió számára kulcsfontosságú, hogy egységes, összehangolt intézkedésekkel lépjen fel az ilyen járványok ellen, ám sajnos a tagállamok között jelentős ellentétek és széthúzás tapasztalható.
5 évvel a koronavírus-járvány kirobbanása után még mindig nem lélegezhetünk fel teljesen. Európában - többek között Magyarországon - tombol az influenzaszezon és az elmúlt évekhez képest jelentősen többen kapták el a szamárköhögést vagy a Covid-19 valamelyik törzsét.
A legnagyobb fenyegetés ezúttal nem keletről, hanem délről érkezik. A Kongói Demokratikus Köztársaságban már legalább 53 ember halálát okozta egy rejtélyes megbetegedés. A páciensek egyszer csak vérezni kezdtek szinte minden testnyílásukból. Az új kór ráadásul nem csak halálos, de rendkívül gyors lefolyású is. A fertőzöttek a diagnózist követő 48 órában meg is haltak.
Az új járvány január 21-én ütötte fel a fejét a nyugati Boloko városában, ahol három gyerek minden jel szerint denevért evett. Az első feltételezések szerint a koronavírus is épp így indult ,,világhódító" útjára, majd kiderült, hogy a kórokozó inkább a tobzoskáról terjedhetett át az emberekre. Ez viszont nem változtat azon a tényen, hogy az emberiségre a vadon élő állatok fogyasztása jelenti a legnagyobb veszélyt. Márpedig a legszegényebb országokban az emberek nem tehetnek mást, minthogy megesznek mindent, amit találnak.
A „zéró páciens” megjelenése óta közel 500 megbetegedést dokumentáltak, ám a valós esetszám ennél valószínűleg jóval magasabb. A Kongói Demokratikus Köztársaságban az egészségügyi rendszer rendkívül gyenge, és a hatalmas távolságok miatt sok ember nem jut el a szükséges vizsgálatokra. Éppen ez a ritka népsűrűség járult hozzá ahhoz, hogy a járvány első hulláma viszonylag kevés pusztítást végzett.
A második hullám február 9-én kezdődött Bomate városában. Itt a WHO afrikai irodája már megpróbált felkészülni a megfékezésre. 13 megbetegedésből származó mintát küldtek a fővárosban, Kinshasában található Nemzeti Biogyógyászati Kutatóintézetbe.
És itt jön a legijesztőbb rész: Serge Ngalebato, a bikoroi kórház orvosigazgatója szerint: a minták ugyanis negatívak voltak a legelterjedtebb vérzéses lázzal járó kórokra, mint az ebola vagy a malária. Ezt a betegséget még nem ismerik a tudósok, így azt sem tudják, hogy hogyan és milyen gyorsan terjed.
A KDK-ban tavaly egy újabb, influenzaszerű tünetekkel járó betegség ütötte fel a fejét, amely sajnos több tucat ember életét követelte. A kutatások során kiderült, hogy a kórt valószínűleg a malária egy erősebb parazitafajtája idézte elő.
A védelmi helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az év eleje óta a himlő gyors ütemben elterjedt az afrikai országban. Eközben a kormány figyelme és erőforrásai nagyrészt a Ruanda által támogatott fegyveres csoportokkal folytatott harcokra összpontosulnak.
A WHO legújabb statisztikái alapján az ilyen jellegű és hasonló járványok előfordulása az utóbbi években 60 százalékkal megnövekedett.
Nigériában a Lassa-láz már több mint 80 ember életét követelte. A vírus január óta 11 államra terjedt el, aggasztó helyzetet teremtve az országban.
Az abujai egészségügyi minisztérium legfrissebb adatai alapján eddig 413 fertőzést jegyeztek fel, a halálozási arány pedig megközelíti a 20 százalékot. Az esetek 73 százaléka három államból származik, közülük kiemelkedik Ondo állam, amely a fertőzöttek legalább 34 százalékát képviseli, így őt tartják a legsúlyosabban érintett területnek.
A kormány életbe léptette az országos járványmegelőzési rendszert. Ez magában foglalja az egészségügyi dolgozók kiképzését a Lassa-lázas páciensek kezelésére, a fokozott egészségügyi megfigyelést, illetve a fertőzési láncok nyomon követését az érintett államokban. Különféle védőfelszerelések mellett hőmérőket és vírusellenes gyógyszert osztanak szét, és felvilágosító kampányokat is indítanak.
Nigériában a szegénység és a lakosság ellenállása jelentik a legnagyobb gátakat az egészségügyi rendszer fejlődésében. Sok területen az egészségügyi ellátás nem elérhető ingyenesen, így az embereknek gyakran nincs lehetőségük arra, hogy orvosi kivizsgálásra menjenek. Ezen kívül sokan bizalmatlanok az orvosi szakmával szemben, ezért inkább kuruzslókhoz fordulnak, akik hatástalan gyógymódokat kínálnak, remélve, hogy ezek megoldják problémáikat.
Tavaly 214 emberrel végzett a A Lassa-láz. A vírustörzset 1969-ben azonosítottak az észak-nigériai Lassában. Vérzéseket okozó heveny vírusos fertőzés, amely vírushordozó rágcsálók - főleg patkányok - vizeletével és ürülékével, az emberek között pedig a fertőzöttek testnedveivel terjed az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) szerint.
A nyugati civilizációban sokan úgy vélik, hogy az AIDS egyfajta "retro" betegség, amely csupán a múlt emléke, hiszen számos - főként homoszexuális - hírességet sújtott, majd a 90-es években szinte varázsütésre eltűnt. Azonban ez a nézet téves. Valóban megfigyelhető, hogy az új HIV-fertőzések száma folyamatosan csökken, de ez nem jelenti azt, hogy a fenyegetés teljesen megszűnt. Vannak olyan területek, ahol a veszély még mindig aktívan jelen van, és meglepő módon, az egyik ilyen hely közvetlenül a szomszédságunkban található.
Ukrajnában 2014 óta különböző intenzitással tartó háború következtében a HIV-fertőzöttek aránya évről évre romlik. Az elmúlt évben 9 769 HIV-pozitív esetet és 2 738 AIDS-beteget jegyeztek fel, a becslések szerint pedig már közel 160 ezer ukrán él a vírussal. Ma már elérhető antiretrovirális terápia, amely segít a vírus szaporodásának megfékezésében, ám a HIV gyógyítása még mindig nem lehetséges. A megfelelő kezeléssel a HIV-pozitív egyének hosszú, egészséges életet élhetnek, és egészséges gyermekek szüleivé válhatnak.
2024-ben 121 820 ukrán állampolgár részesült ebben a kezelésben, köztük 119 730 felnőtt és 1 990 gyermek. Az Európai Unióban élő ukrán állampolgárok közül 7 500-an járnak terápiára.
A jelenlegi háborús helyzet következtében Ukrajna nem rendelkezik elegendő forrással a költséges terápiák finanszírozására, ezért ezek költségeit jellemzően nemzetközi szervezetek, különösen a Donald Trump által kihívások elé állított USAID fedezi.
A korábbi amerikai elnök által indított AIDS-ellenes sürgősségi program, a PEPFAR, 2023 és 2024 között 15,6 millió dollárral segítette Ukrajna HIV-elleni küzdelmét. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy Donald Trump elnöksége alatt ez a támogatás megszűnhet, ami aggasztó következményekkel járhat: becslések szerint a HIV-fertőzött betegek 78%-a, azaz körülbelül 97 ezer ember juthat hozzá kezelés nélkül a jövőben.
És nem csak Ukrajna maradhat támogatás nélkül, hanem a sokkal fertőzöttebb Dél-afrikai Köztársaság is. A WHO már megkongatta a vészharangot és attól tart, hogy a járvány újra világszintűvé válik, és Trump elnök döntése 30 évvel vet vissza minket a megfékezés terén.
Mint ahogy azt az elmúlt hetekben már megszokhattuk, ismét Marco Rubio, amerikai külügyminiszter próbálta lehűteni a kedélyeket. Ő közösségi oldalán az X-en azt írta, hogy a PEPFAR programot nem fogja érinteni az elbocsátási és forrásmegvonási hullám.
A külügyminisztérium szóvivője az Euronewsnak nyilatkozva megerősítette, hogy jelenleg egy olyan tervezeten dolgoznak, amely biztosítaná a szükséges forrásokat az életmentő vizsgálatokhoz, gyógyszerekhez, valamint a megelőzési intézkedésekhez is.
UNAIDS ukrajnai irodája azonban nem túl optimista. Ők semmilyen tájékoztatást sem kaptak a régi rendszer leállításáról vagy egy új elindításáról. Egy biztos: most nincsen elég forrásuk ahhoz, hogy zavartalanul végezzék a munkájukat az amúgy is sokat szenvedett országban.
A járványfenyegetés valójában sokkal közelebb áll hozzánk, mint ahogy azt elsőre gondolnánk. Az uniós tagállamok azonban nem tudnak közösen összefogni, hogy felkészüljenek egy újabb, 2020-hoz hasonló válsághelyzetre. A koronavírus-járvány rávilágított arra, hogy a hatékony védekezés érdekében elengedhetetlen, hogy minden egyes tagállam jól fel legyen készülve, legyen szó vírusokról, vegyi támadásokról vagy sugárfertőzésről. Ennek érdekében az Európai Unió létrehozott egy hatóságot, amely folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy melyik ország mennyi gyógyszert tartalékolt, így biztosítva, hogy a válaszlépések időben és megfelelően történjenek.
Az Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság (HERA) vezetője hangsúlyozta, hogy a jelenlegi rendszer hatékonysága megkérdőjelezhető, mivel még az európai partnerek között sem áll fenn teljes bizalom.
Laurent Muschel az Euronewsnak elmondta: ,,A gyógyszerkészletek nagysága sok tagállamban nemzetbiztonsági kérdésnek számít, ezért az információk titkosítva vannak."
Ennek az az oka, hogy ha egy ország nem rendelkezik megfelelő védelemmel egy adott egészségügyi fenyegetéssel szemben - legyen az kórokozó vagy biológiai, radiológiai vagy nukleáris kockázat - az olyan sebezhetőségeket tárhat fel, amelyeket az ellenfelek kihasználhatnak.
Ez viszont nem magyarázat arra, hogy Európa miért marad védtelen a járványokkal szemben egy olyan korban, amikor szinte havonta új, ismeretlen betegségek jelennek meg a harmadik világban.
