Az európai borokban is számos örök vegyi anyag található, amelyek hatással lehetnek a minőségükre és az ízélményre.

A hagyományos módszerekkel termesztett szőlőből készült borok esetében a vizsgálatok szerint a minták 94%-ában akár nyolc különböző növényvédőszer-maradványt is felfedeztek. Bár a bio- és öko termékek többsége mentes volt a peszticidektől, ezekben is előfordultak örök vegyi anyagok. Ezt a megdöbbentő információt a PAN Europe április 23-án közzétett jelentése tárta fel, amely hangsúlyozza, hogy a szennyező anyagok szintje 2010 óta drámai emelkedésnek indult.

Az európai gyomirtóháború veteránjának számító Pesticide Action Network (PAN) nemzetközi civil hálózat európai tagszervezetének kutatói legutóbb a kontinens ivóvizeiben vizsgálták és mutatták ki az örök vegyi anyagokként (angolul: forever chemicals) hírhedté vált szintetikus vegyületek felettébb aggasztó jelenlétét.

Az Üzenet a palackból (Message from the bottle) címmel most publikált kutatás tíz európai ország (Ausztria, Belgium, Horvátország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Luxemburg és Spanyolország) 1988 előtti (régi), illetve 2010 utáni (új) borait vizsgálta. Magyarországról két neves borház egy-egy tételét: egy villányi kékfrankost és egy tokaji sárgamuskotályt.

Természetesen! Íme egy egyedi megfogalmazás a "növényvédelmi forrás" témában: "A növényvédelmi ismeretek és technikák kulcsfontosságúak a mezőgazdaság és a kertészet sikeres művelésében. Ezek a források széles spektrumot ölelnek fel, kezdve a biológiai védekezési módszerektől, egészen a kémiai szerek alkalmazásáig. A gazdálkodók számára elengedhetetlen, hogy naprakész információkkal rendelkezzenek a legújabb kutatási eredményekről és a környezetbarát alternatívákról, amelyek segíthetnek a kártevők és betegségek hatékony kezelésében, miközben megőrzik a termőföld egészségét és biodiverzitását."

A több mint ötezer vegyületet tartalmazó vegyületcsoportot az 1940-es évektől az ipar számos területén használják: víz- és szennyeződésálló anyagként alkalmas a bőr és a textil impregnálására, tűzoltó habok és zsírpapír készítésére. A 2022-ben 18 európai szerkesztőség által létrehozott, a tagállamok területén 17 ezer helyszínen súlyos szennyezést bizonyító tényfeltáró koalíció munkája fényt derített arra, hogy mi magyarázza az Európai Unió élelmiszer-biztonsági hatósága, az EFSA vonatkozó jelentésében szereplő tényt, miszerint a vegyületcsoportba tartozó perfluoroktán-szulfonsav (PFOS) és a teflonbevonatok összetevői közé tartozó perfluoroktánsav (PFOA) szinte minden európai lakos véréből kimutatható, és "a lakosság jelentős részénél a bevitel meghaladja az egészségügyi referenciaértéket".

Az örök vegyi anyagok között nyilvántartott trifluorecetsav (CFCOH képlet) kiemelkedő szerepet játszik a növényvédelem területén. Ezt a vegyületet a PFAS vagy PFA néven ismert, perfluor- és polifluor-tartalmú rovarirtók gyűjtőfogalmaként ismerjük, amelyek a peszticid-vegyületek közé tartoznak. A trifluorecetsav emellett a fluor-tartalmú gázok bomlásterméke is, ami további figyelmet érdemel a környezeti hatásai miatt.

A TFA a PFAS-vegyületek lebomlásának nem bomló végterméke - elsősorban mezőgazdasági peszticidek és hűtőközegként használt fluorozott gázok forrásából származik. A Német Környezetvédelmi Ügynökség szerint a TFA-talaj- és vízszennyezés 76 százalékáért az agrárpeszticidek felelősek, míg az esőből származó (főként F-gázokból eredő) kibocsátás 17 százalékot, a szennyvíz és trágya 3-3 százalékot tesz ki. A PFA anyagokról mostanra kiderült, hogy közvetlen összefüggésbe hozhatók a vetélés magasabb kockázatával, az alacsony születési súllyal, a magas koleszterinszinttel vagy a pajzsmirigy megbetegedésével és a rák bizonyos fajtáival, ráadásul az esővíz is tele van velük.

Biológiai akkumuláció

A legújabb kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy minden vizsgált új bor TFA-t tartalmazott, melynek medián koncentrációja literenként 110 mikrogramm (µg) volt. A legmagasabb mért érték pedig elérte a 320 µg/l-t, ami körülbelül százszorosa a korábban a felszíni és ivóvízben mért - már eleve magasnak számító - átlagos koncentrációknak. Érdekes módon a TFA nem volt jelen az 1988 előtt készült régi borokban.

A villányi kékfrankos bor TFA tartalma 120 µg/l-re rúgott, így a jelentős TFA-tartalmú borok közé sorolható. Ezzel szemben a tokaji sárgamuskotály szennyező anyagának szintje (66 µg/l) a megengedett határértékek alatt maradt, ugyanakkor a vizsgálatok során felfedeztek benne más növényvédőszerek maradványait is: ftalimid mennyisége 57 µg/l volt, míg a folpet és ftalimid együttes mennyisége elérte a 110 µg/l-t.

A kutatók véleménye szerint az eredmények aggasztóak, mivel a kiugróan magas értékek a TFA növényi bioakkumulációját, vagyis felhalmozódását jelzik. Emellett az elmúlt 10-15 év során tapasztalt drámai növekedés is figyelemre méltó.

"Bár Magyarországon csupán két mintát elemeztünk, a vizsgálatok tapasztalatai alapján valószínű, hogy más borok esetében is hasonló szennyezettségi szintet fedeztünk volna fel."

- emelte ki a kedd reggeli online sajtóbemutatón Simon Gergely, a PAN Europe vegyianyag szakértője, aki hangsúlyozta a téma fontosságát.

Michael Müller, a Freiburgi Egyetem gyógyszerkémia-professzora a 2020 utáni borokban 20-330 µg/l közötti értékeket talált. A legalacsonyabb szinteket az olyan régiókból származó biotermékek produkálták, ahol a szőlőt évtizedek óta vegyszermentesen termesztik. Müller szerint ez megerősíti azt a gyanút, hogy a PFAS-alapú növényvédőszerek jelentős közvetlen vagy közvetett szerepet játszanak a TFA-szennyezésben.

A TFA-szintek drámai növekedését megerősítik az EU Referencialaboratóriuma és a CVUA Stuttgart által gyűjtött hivatalos uniós adatok. Az Európai Bizottság megbízásából készült, 2017-es tanulmány - amely a mai napig az egyetlen hivatalosan elismert TFA-elemzés az élelmiszerek terén - 27 európai bor vizsgálatával 50 µg/l-es mediánértéket és 120 µg/l-es csúcskoncentrációt tárt fel. Ezzel szemben a 2025-re tervezett újabb vizsgálat során a mediánérték már 110 µg/l-ra emelkedett, míg a csúcsérték 320 µg/l-re ugrott.

A PAN Europe összegzése szerint ezek az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy azokat az anyagokat, amelyek TFA-t juttatnak a környezetbe, haladéktalanul ki kell vonni a forgalomból.

Fontos megemlíteni, hogy az uniós tagállamok május közepén döntenek a TFA-ra vonatkozóan a flutolanil betiltásáról, valamint annak esetleges további engedélyezéséről.