A rettegett vírus újabb életet követelt, és ezzel ismét megrázta a közvéleményt.

Majdnem harminc évvel ezelőtt ismerték fel először a H5N1 vírust, és a tudósok évtizedek óta figyelmeztetnek a madárinfluenza súlyos patogenitására. Eleinte a baromfitelepeken jelentkező járványokkal volt jellemző, de az emlősök között ritkán észleltek eseteket. Egészen 2024-ig nem tapasztaltunk olyan esetet, amelyben emberek között terjedt volna, azonban nemrégiben egy amerikai férfi halála felkeltette a figyelmet, és összefüggésbe hozták a vírussal. Az üggyel kapcsolatban Duda Ernő virológus is megosztotta véleményét az Indexnek.

Az 1997-es hongkongi megjelenése óta, csupán néhány év elteltével, 2005-ben az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) már figyelmeztetett arra, hogy a rendkívül fertőző, 50 százalékos halálozási arányú madárinfluenza-vírus (H5N1) potenciálisan globális járvány kiindulópontja lehet. Az ECDC szakértői arra hívták fel a figyelmet, hogy amennyiben a vírus mutációkon megy keresztül, vagy rekombinálódik az emberi influenzavírussal, akkor olyan rendkívül agresszív influenzafajtát eredményezhet, amely ellen a jelenleg elérhető vakcinák hatástalanok. Ezért sürgős szükség van egy "új" oltóanyag kifejlesztésére.

A H5N1 madárinfluenza eddig csak baromfitelepeken okozott tömeges fertőzéseket; terjedését korábban az állatok leölésével próbálták megakadályozni, valamint Franciaországban és Mexikóban újabban már oltással védik a baromfiállományt. Több gazdaságban korábban is fertőződött meg tőle ember, azonban most először meg is halt valaki.

Január 6-án közölte Lousiana Egészségügyi Minisztériuma, hogy elhunyt egy H5N1 fertőzés miatt megbetegedett férfi decemberben. Kiderült, hogy a 65 éves férfi háztáji csirkékkel, vadmadarakkal érintkezett és több alapbetegségben szenvedett. Az amerikai járványügyi és megelőzési központ adatai szerint április óta 66 ember betegedett meg madárinfluenzában az Egyesült Államokban. Kaliforniából jelentették a legtöbb, 37 esetet, az előfordulás gyakoriságában Washington követte 11 esettel, majd Colorado tízzel. A fertőzöttek többsége mezőgazdasági dolgozó, mivel a vírus elsősorban baromfiállományok és tejelőcsordák között terjedt el - írja a Reuters.

A WHO megerősítette, hogy egy vese- és cukorbeteg 59 éves mexikói férfi 2024. április 24-ei halála összefüggésbe hozható a madárinfluenza fertőzéssel. Az év elején Indiában egy négyéves kisgyermek is megbetegedett, majd hetekig kórházi kezelésre szorult - számolt be a Bild.

Az amerikai hatóságok korábban már figyelmeztettek arra, hogy a tehéntej forralás nélkül történő fogyasztása kockázatos lehet. A madárinfluenza vírusa márciusban a szarvasmarhák között is felbukkant, és úgy tűnik, hogy a különböző állatfajok között is képes terjedni. A madárinfluenza-vírusok jellemzően ritkán okoznak megbetegedéseket emlősökben, azonban a 2020-ban bekövetkezett mutációjuk rendkívül virulens formát öltött. Spanyolországban egy nyércfarmon kitört járványt okozott, míg Nagy-Britanniában vidrákban és rókákban is kimutatták. Dél-Amerikában fókákban, sőt, Alaszkában egy jegesmedve esetében is igazolták a fertőzést - tájékoztatott a Quibit. A lap hangsúlyozza, hogy a vírus idővel új genetikai módosulásokat gyűjthet össze, amelyek révén jobban alkalmazkodhat az emlősök szervezetéhez.

Duda Ernő megállapítása szerint szakmai körökben közismert, hogy a H5N1 vírus potenciálisan akkor válhat fenyegetéssé, ha képes lesz emberről emberre terjedni, különösen a pandémia kontextusában. Az emlősökre való átugrás és a közöttük zajló fertőződés egy újabb mutáció következménye, amely a folyamat egyik fontos állomása. "A madarak által közvetített fertőzésekhez képest a genetikai változásokon átesett vírus sokkal súlyosabb tüneteket okozhat az emberi szervezetben" - tette hozzá az immunológus. Ugyanakkor az amerikai szövetségi és állami hatóságok, összhangban a WHO ajánlásaival, hangsúlyozzák, hogy a lakosságot érintő kockázat továbbra is alacsony szinten áll. Margaret Harris, a WHO szóvivője egy genfi sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a világszervezet folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, akárcsak a helyi egészségügyi hatóságok.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 2003 óta több mint 23 országból jelentettek összesen 890 állati eredetű szórványos emberi H5N1-fertőzést. A megbetegedés túlnyomórészt enyhe, náthaszerű panaszokkal járt.

Nem sokkal ezelőtt érkezett hír arról, hogy egy 13 éves kanadai kislány hetekig súlyos állapotban kórházban kezeltek a fertőzés következtében – számolt be róla a CBC. A fiatal lány november 4-én láz és kötőhártya-gyulladás tüneteit mutatta, de pár nappal később állapota drámaian romlott: hányás, hasmenés és nehézlégzés lépett fel, ami intenzív orvosi beavatkozást tett szükségessé. A kislány kórtörténetében emelkedett testtömeg-index és asztma is szerepelt. Az egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint a lány Vancouver egyik elővárosából, a Fraser-völgyből származik, ahol abban a hónapban több baromfit is érintett a tömeges madárinfluenza-fertőzés. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) jelentése alapján a H5N1-fertőzés alacsony vagy közepes kockázatot jelenthet azok számára, akik fertőzött vagy elpusztult állatokkal érintkeznek.

A virológusok körében elterjedt mondás szerint a spanyol nátha olyan gyorsan terjedt, mint egy szekér, míg az ázsiai influenza a hetvenes években már a gyorsvonat sebességével száguldott. A Covid viszont olyan gyorsan terjedt, mint egy repülőgép. Valószínű, hogy egy következő járvány is hasonló ütemben fog terjedni.

- megjegyezte, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a madárinfluenza jelenlegi állapotában nem áll fenn a veszélye, hogy emberek között terjedne.

A szakértők megállapításai szerint Nobel-díjas tudósunk, Karikó Katalin és Drew Weissmann által kifejlesztett mRNS-technológia ígéretes eszköz lehet a H5N1 madárinfluenza ellen. Az amerikai kormány júliusban 176 millió dollárt fektetett be olyan vakcinák kifejlesztésébe, amelyek gyorsan alkalmazkodhatnak az új vírusvariánsokhoz – áll a Time Magazin cikkében. Decemberben közzétett tanulmányukban arról számoltak be, hogy a madárinfluenzával megfertőzött görények esetében az mRNS-alapú oltóanyag hatékony antitestválaszt váltott ki a beoltott egyedeknél. Finnország úttörő szerepet játszik, hiszen elsőként kínálta fel a baromfitelepeken dolgozóknak a H5N1-fertőzés elleni vakcinát. Az Egyesült Államokban jelenleg is készleteznek vakcinákat, és mérlegelik a baromfi- és tejgazdaságok munkavállalóinak oltását. Tavaly a finnek 10 ezer adag vakcinát vásároltak, amely két injekcióból áll, a CSL Seqirus gyártótól, egy közös uniós beszerzés keretében, amely összesen legfeljebb 40 millió adagot biztosít 15 nemzet számára. Az Európai Unió tavaly közbeszerzést írt ki 665 ezer, állatról emberre terjedő influenza elleni vakcina szállítására, ezzel is elősegítve a járványügyi védekezést.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal január 6-án bejelentette, hogy laboratóriumi vizsgálatok során madárinfluenza-vírusra bukkantak. A vírust Nyírbátor egyik állattartó telepéről származó mintákban azonosították, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.

Mint írták, a mintegy 115 ezer állatot számláló telepen a megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek jelentkezése hívta fel az állattartó figyelmét a fertőzés gyanújára. A Nébih laboratóriuma az elhullott állatokban a vírus H5N1 altípusát igazolta.

A gazdaság körül kijelölték a három kilométer sugarú védőkörzetet és megállapították a tíz kilométer sugarú felügyeleti körzetet - olvasható a közleményben.

A Nébih szeretné felhívni az állattartók figyelmét arra, hogy

A járványvédelmi fegyelem fenntartása elengedhetetlen, még akkor is, ha az országban éppen nincsenek kitörések. November folyamán Komárom-Esztergom vármegye Tárkány településén egy közel 60 ezer fős tenyésztyúk-telepen súlyos tömeges elhullásokat okozott a H5N1 vírus. Az állategészségügyi hatóság az adott hónapban nyolc vármegye baromfitelepein is megerősítette a fertőzés jelenlétét, mely már októberben Bács-Kiskun vármegyét is elérte. Az érintett települések aktuális listáját a Nébih hivatalos weboldalán folyamatosan frissítik.

Egyre több országban mutatják ki madárinfluenzát. Az Egyesült Államok és Kanada után novemberben Ausztriát is magas kockázatú területté nyilvánították, miután a betegség három baromfitelepen is megjelent.

Decemberben a bajorországi Augsburg állatkertjében is felfedezték a vírust, ahol három vízimadár tesztje pozitívnak bizonyult - számolt be róla a német Bild. A helyi fogyasztóvédelmi és állategészségügyi hatóság tájékoztatása szerint a H5N1-vírus két tőkés récét és egy mandarinkacsát érintett.

A betegség miatt az állatkert több részét - köztük a trópusi- és madárházat - karantén alá helyezték.