A Pázmány Péter Katolikus Egyetem olyan különleges közeg, ahol a szakmai tudás és az értékek harmonikusan egyesülnek. Dr. Fogarasi Norbert interjúja során betekintést nyerhetünk abba, hogyan formálják e két alapelv a hallgatók és oktatók mindennapjait.

Dr. Fogarasi Norbert neve itthon és nemzetközi szinten is jól cseng: a Morgan Stanley magyarországi vezérigazgatójaként évtizedeken át formálta a hazai pénzügyi és informatikai szektort, miközben elkötelezetten dolgozott társadalmi ügyekért és a tudományos életben is aktívan részt vett. Most azonban új fejezet kezdődik karrierjében: főállású oktatóként a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kívánja tapasztalatait és szenvedélyét a következő generációknak átadni. Interjúnkban motivációiról, szakmai és személyes útjáról, valamint a jövő oktatásának kihívásairól kérdeztük.

Már több éve tanít a Pázmányon, ahol az ITK-n a pénzügyi informatikus modul vezetője az alapképzésen. Most kilép a céges világból. Mi inspirálta Önt arra, hogy a jövőben főállású oktatóként folytassa a pályáját?

A tanítás mindig is szerves részét képezte az életemnek, legyen szó egyetemi előadásokról, céges mentorprogramokról, vagy akár a saját gyermekeim neveléséről. Az egyetemi közegben régóta tevékenykedem, hiszen három alkalommal is féléves szünetet tartottam a Morgan Stanley-nél, hogy PhD fokozatot szerezzek a pénzügyi informatika izgalmas világában. Az utóbbi három évben pedig aktívan részt veszek az oktatásban a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, valamint a Torontói Egyetemen is.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a pénzügyi informatikus modul bevezetésekor olyan hallgatókkal találkoztam, akiknek inspiráló lelkesedése révén megtapasztalhattam azt az egyedülálló örömöt, amikor egy fiatal ráébred saját potenciáljára - nem csupán szakmai szempontból, hanem emberi dimenzióban is. A Morgan Stanley-nél eltöltött 25 év tapasztalatai alatt mély betekintést nyertem egy globális vállalat működésébe, a technológiai újítások világába és a vezetési stratégiákba. Most úgy érzem, elérkezett az idő, hogy ezt a gazdag tudást rendszerezett formában osszam meg, akár a saját tapasztalataimon keresztül bemutatva a szakmai tudás gyakorlati oldalát.

Több mint húsz évet töltött a Morgan Stanley-nél vezető szerepekben. Melyik élmény volt a legformálóbb ezen időszak alatt? Melyek azok az eredmények, amelyekre a legnagyobb büszkeséggel tekint vissza a vezetői pályafutása során?

Amikor a kanadai tanulmányaim, valamint New York-i, londoni és tokiói kiküldetéseim után 2006-ban hazaköltöztem Budapestre, még csak egy alig 30 fős matematikai modellező csapat dolgozott az irodában. Mára a budapesti központ egy több mint 3000 fős globális tudásközponttá nőtte ki magát, amely világszinten is meghatározó szerepet játszik a pénzügyi modellezés, a kockázatkezelés, az IT-fejlesztések területén a világ egyik vezető bankjánál. Ennek a fejlődésnek részese, sőt, formálója lenni hatalmas ajándék volt.

Büszke vagyok arra, hogy nemcsak üzletileg sikeres irodát építettünk, hanem olyan közösséget, amelyben a kollégák szakmailag is érdekes kihívást találhatnak, és hosszú távon fejlődhetnek. Számos tehetséges magyar szakembernek adtunk lehetőséget arra, hogy szülőhazájukban maradva álljanak helyt a pénzügyi világ élvonalában, anélkül, hogy a Wall Street-en vagy a londoni City-ben kellene munkát vállalniuk.

Fontos számomra, hogy az értékalapú működés hangsúlyt kapott. A "give back" vállalati filozófia jegyében olyan ügyek mellé álltunk, mint a Smartiz matematikai és programozási szakkör középiskolás lányoknak, amelyet a Nők a Tudományban Egyesülettel közösen hívtunk életre, vagy a Salva Vita Alapítvány támogatása, ahol most is kuratóriumi elnökként tevékenykedem, hogy a megváltozott munkaképességű honfitársaink beléphessenek a munkaerőpiacra és esélyt kapjanak az önálló életre. A szakmai siker számomra mindig eszköz volt, nem végcél - lehetőség, hogy szolgáljuk a közösséget és támogassuk a következő generációt.

Hogyan támogatja a Morgan Stanley a kutatást és az innovációt - akár vállalaton belül, akár egyetemi együttműködésekben?

A Morgan Stanley egyik alapelve az innováció, amely nem csupán technológiai aspektus, hanem a gondolkodásmód szerves része is. A globális piacon való részvétel sajátossága, hogy a verseny határokon átível, így könnyen lemaradhatunk, ha az újításra való törekvés nem épül be a napi rutinunkba. Például a budapesti irodánk már jó néhány éve mesterséges intelligencia alapú modellek fejlesztésébe kezdett, amelyek a csalásfelismerés, a piaci elemzés és a portfóliókezelés területén nyújtanak segítséget. Továbbá, együttműködünk a világ leginnovatívabb cégeivel, köztük olyan nagy nevekkel, mint az Apple, a Google és az Alibaba, hiszen mi magunk is hozzájárultunk több vállalat tőzsdére lépéséhez.

Az egyetemi együttműködések rendkívül fontos szerepet töltenek be tevékenységeinkben: jelenleg 16 magyar felsőoktatási intézménnyel működünk együtt. E partnerségek keretében vendégelőadásokat szervezünk, szakdolgozati témavezetést biztosítunk, valamint közös kutatási projekteket és innovációs versenyeket valósítunk meg. Meggyőződésem, hogy a tudás megosztása egy kölcsönös folyamat - az egyetemektől mi is rengeteget tanultunk, és ez a tapasztalat gazdagítja mindennapi munkánkat.

Milyen tapasztalatokat szeretne az üzleti és pénzügyi szférából átadni a hallgatóknak?

A pénzügyi szektorban eltöltött közel harminc év során rengeteg tapasztalatra tettem szert – sokszor a nehézségek árán. Most szeretném megosztani veletek ennek a tudásnak a lényegét: hogyan működik egy globális banki rendszer; mit jelent felelősségteljes döntéseket hozni; hogyan lehet kockázatokat és lehetőségeket alaposan mérlegelni; valamint hogyan érdemes egy bonyolult rendszer működését megérteni és irányítani.

Amikor tanítok, nemcsak az ismeretek átadására törekszem, hanem arra is, hogy a hallgatók valódi motivációt kapjanak: miért érdemes mélyebbre menni egy-egy témában, miért éri meg kitartani nehezebb pillanatokban is. Ebben sokat segítenek a valós példák - legyen szó egy mesterséges intelligenciára épülő modell dilemmáiról, egy tőkepiaci stresszhelyzetről vagy egy vezetői etikai dilemmáról. Hiszem, hogy egy valós, életből vett történet gyakran többet tanít, mint tíz oldal elmélet. Fontos továbbá, hogy a hallgatók bátorságot kapjanak kérdezni, hibázni, fejlődni - és azt is lássák, hogy a szakmaiság és az emberi tisztesség nem egymás ellentétei, hanem egymás feltételei. A cél nemcsak az, hogy a hallgatók jól vizsgázzanak, hanem hogy önálló gondolkodásra és etikus cselekvésre egyaránt képesek legyenek.

Miért éppen a Pázmányt választotta kutatási és oktatási tevékenységének helyszínéül?

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem egy olyan különleges közeg, ahol a szakmai tudás és az értékek harmonikusan egyesülnek. Az Információs Technológiai és Bionikai Karon (ITK) pénzügyi informatikus modul vezetőjeként örömmel tapasztalom, hogy hallgatóink nyitottak és motiváltak, valamint tisztában vannak azzal, hogy a technológia és az etikai normák nem csupán párhuzamos síkokon léteznek. Szerencsém volt személyesen ismerni és többször is beszélgetni az ITK alapítójával, Roska Tamás professzor úrral, akivel évek óta dédelgetjük a terveinket egy pénzügyi információs szakirány elindításáról az egyetemen. Emellett a Jog- és Államtudományi Karon az MBA program keretein belül is oktatok, és mindkét karon folyamatosan tapasztalom az értékalapú, támogató közösségi kapcsolatokat, amelyek hozzájárulnak a hallgatók fejlődéséhez.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen való elhelyezkedésem során szeretném hozzájárulni a kutatási és oktatási tevékenységek gazdagításához. Kutatási területem középpontjában a vallás és társadalom kapcsolata állna, különös figyelmet fordítva a modern világ kihívásaira és a vallási identitás alakulására. Emellett érdekelne a digitális kultúra hatása a vallási közösségekre, és hogyan lehet a technológiai fejlődést a hitélet szolgálatába állítani. Oktatási szempontból szívesen tartanék olyan kurzusokat, amelyek interdiszciplináris megközelítést alkalmaznak, például a vallás és etika, vagy a vallás és média témákban. Fontosnak tartom, hogy a hallgatók ne csak elméleti ismereteket szerezzenek, hanem gyakorlati tapasztalatokat is, ezért tervezek workshopokat és szemináriumokat is, amelyek lehetőséget adnak a mélyebb diskurzusra és a kreatív gondolkodásra. A célom, hogy a diákok számára inspiráló és támogató környezetet teremtsek, amely elősegíti a kritikai gondolkodást és a tudományos kíváncsiságot.

Szeretném folytatni az oktatást a keresztény szemléletű MBA program keretein belül, mert mély meggyőződésem, hogy az általam szerzett tapasztalatok és tudás jelentős értéket képviselnek a képzés számára. Különösen a pénzügyi informatikai modulban szeretném megosztani azokat az inspiráló motivációkat és gyakorlati ismereteket, amelyek szilárd alapot nyújthatnak a hallgatóknak. Legyen szó a dinamikus céges világról, például a Morgan Stanley-nél, vagy az akadémiai pályáról és kutatásról, célom az, hogy segítsek a diákoknak felkészülni a jövő kihívásaira és lehetőségeire.

2025 szeptemberétől izgalmas új kihívás vár rám: az elsőéves BSc hallgatók számára én leszek az Alkalmazott analízis tantárgy oktatója. Ez nemcsak szakmai fejlődést jelent számomra, hanem egyedülálló lehetőséget is, hogy megismerjem és támogassam azokat a fiatalokat, akik most lépnek át a középiskola kapuján, és kezdenek bele egyetemi tanulmányaikba.

A mai fiatalok számára a legfontosabb készségek közé tartoznak a technológiai jártasság, a kritikai gondolkodás, a kommunikációs készségek és a problémamegoldó képesség. Az informatika területén elengedhetetlen a digitális írástudás, hiszen a modern munkahelyek egyre inkább digitális környezetben működnek. A társadalomtudományokban a szociális érzékenység és az empátia kiemelkedő szerepet játszik, mivel a globális kihívások megértéséhez szükség van a különböző kultúrák és nézőpontok ismeretére. A jogi területen pedig a kritikai elemző készségek és a jogi szabályozások mélyreható ismerete elengedhetetlen a jogi problémák hatékony kezeléséhez. Emellett a csapatmunkára való képesség és az adaptabilitás is kulcsfontosságú, hiszen a munka világában folyamatosan változó környezethez való alkalmazkodás egyre nagyobb jelentőséggel bír.

A pénzügyi szektorban eltöltött több mint 25 évem során számos helyzetben tapasztaltam, hogy a legfelkészültebb szakember nem mindig a legjobb eredményeket hozza. Bár a tudás és a szakmai felkészültség elengedhetetlen, a valódi siker titka sokszor azokban rejlik, akik rugalmasak, képesek tanulni a tapasztalataikból, és pozitív mentalitással állnak a kihívások elé. Ezt a szemléletet szeretném átadni a hallgatóknak: a tudás csupán az egyik oldal, a másik pedig a megfelelő belső attitűd, amely meghatározza a sikerünket.

Ahogy John Maxwell fogalmaz: "A nyertesek előnye nem a tehetségben rejlik, hanem a hozzáállásban. Az attitűd az, ami felemel vagy lehúz. Nem mindenre ad lehetőséget, de mindenben segít jobban teljesíteni, mint ha negatív hozzáállással állnánk hozzá."

Ez a gondolat számomra a mindennapi tapasztalataim egyik alapköve: a legkiemelkedőbb vezetők, akikkel valaha együtt dolgoztam, nem csupán szakmai tudásukkal, hanem emberi értékeikkel is lenyűgöztek. Soha nem tekintették a sikert magától értetődőnek, míg a kudarcokat folyamatos tanulási lehetőségekként értékelték. Ezt az attitűdöt igyekszem képviselni, és szeretném átadni a diákjaimnak az óráimon.

Ezen túl kiemelten fontosnak tartom az együttműködési készséget és az emberi érzékenységet. A technológia területén dolgozók ma már nem egyedül ülnek a gép mögött: csapatban kell dolgozniuk, gyakran több országgal és kultúrával együttműködve. Aki képes másokat meghallgatni, kérdezni, reflektálni és felelősséggel dönteni - az megtalálja a helyét. Különösen felértékelődik mindez az MI terjedésével, amely az alacsonyabb hozzáadott értékű, repetitív munkafolyamatok közül egyre többet vált ki.

Miként látja a mesterséges intelligencia szerepét a pénzügyi világ átalakításában, és hogyan készíthetik fel a hallgatók magukat erre a gyorsan változó környezetre?

Az MI már napjainkban is jelentős hatással van a pénzügyi szektorra, és ez a tendencia várhatóan csak fokozódni fog. A Morgan Stanley-nél például mesterséges intelligenciát használunk csalások azonosítására, portfóliók elemzésére, sőt, bizonyos esetekben döntéstámogatásra is. Már jóval a nagy nyelvi modellek jelenlegi forradalma előtt bevezettük a Next Best Action nevű innovatív rendszert, amely segít pénzügyi tanácsadóinknak abban, hogy melyik lépéssel tudják a legjobban kiszolgálni ügyfeleiket. Az MI nem fogja átvenni az emberek munkáját; sokkal inkább azok a kollégák maradnak versenyben, akik jobban értik és használják az MI-t. Ezért kulcsfontosságú, hogy a most felnövő generáció elsajátítsa ezt az új technológiát és képes legyen kihasználni a benne rejlő lehetőségeket.

A hallgatóknak nem csupán a technológia megértése szükséges, hanem az is, hogy belelássanak abba, hogyan működnek az algoritmusok, és milyen korlátokkal kell számolniuk. Különösen fontos, hogy felismerjék, mikor van elengedhetetlen az emberi döntéshozatal vagy beavatkozás. Vegyünk egy gyakorlati példát: a bankoknál, amikor egy pozíció fedezésére (hedge-elésére) kerül sor, gyakran különböző pénzügyi eszközök kombinálására van szükség, ami nem egyszerű feladat – számos matematikai háttér rejlik mögötte. Napjainkban ez a folyamat többnyire automatizált: algoritmusok működnek a háttérben, amelyek beárazzák a pénzügyi instrumentumokat és a partnerkockázatokat, lebonyolítják az ügyleteket, és keresnek a piacon megfelelő hedge-elési lehetőségeket, sőt, az eszközöket is megvásárolják. Az algoritmusok működése azonban emberi felügyeletet igényel, és bizonyos értékhatár felett kifejezett emberi jóváhagyásra is szükség van a kereskedések végrehajtásához. Különösen érdekes kérdés, hogy milyen szerepet játszik az ember ebben a komplex rendszerben.

Ön elkötelezett a társadalmi felelősségvállalás iránt. Milyen szerepet tulajdonít egy sikeres szakembernek a közösség szolgálatában, és milyen tanácsot adna a fiataloknak, hogy ők is aktívan és tudatosan hozzájáruljanak a társadalom fejlődéséhez?

Meggyőződésem, hogy a szakmai siker nem csupán végcél, hanem egy csodálatos lehetőség. Amikor valaki eléri, hogy stabil megélhetést biztosítson magának és érdekes feladatokat végezzen, akkor elengedhetetlen, hogy ezt a lehetőséget megossza másokkal is. Ez az elv tükröződik abban, amit a Morgan Stanley „Give Back” filozófiájáról korábban említettem, de számomra mélyebb jelentéssel bír, hiszen keresztényként is így vallom: "amit a legkisebbek közül eggyel is tettetek, velem tettétek." A fiataloknak azt javaslom, hogy fedezzék fel azt az ügyet, amely igazán közel áll a szívükhöz, és kezdjenek el tenni érte, még ha kezdetben csak apró lépésekkel is. A világ jobbá tételét nem másoktól kell várnunk; nekünk magunknak kell elkezdenünk a változást.

Úgy tudjuk, a sakk az egyik hobbija, mesterjelölt szintű versenysakkozó. Sakkmesterként mit gondol: mit taníthat a sakk a problémamegoldásról vagy a vezetésről?

A sakk számomra több mint hobbi - egy komplett gondolkodásmód, amely végigkísért egészen a tanulmányaimtól a vezetői székig. Sakkversenyeken nőttem fel, és a játék által olyan készségeket sajátítottam el, mint a stratégiai gondolkodás, az időnyomás alatti döntéshozatal vagy éppen a vesztes helyzetekből való felállás. Ezek a képességek a Morgan Stanley-nél betöltött vezetői munkámban is újra és újra hasznomra váltak.

A Morgan Stanley budapesti irodájában a sakk iránti szenvedély különösen élénk: itt találkozhatunk például Ács Péter nagymesterrel, de a csapatunkban számos FIDE-mester és nemzetközi mester is játszik. Az idei belső versenyünkre közel 1000 munkatársunk nevezett be, képviselve több mint 70 irodát a világ minden tájáról, New Yorktól Londonig, Frankfurttól Budapestig, Mumbaitól Hong Kongig. A sakk nem csupán a kollégák közötti kapcsolatokat erősíti, hanem fejleszti a döntéshozatali képességeket, a mintafelismerést és az alkalmazkodást is – ezek a készségek pedig elengedhetetlenek a pénzügyi és technológiai szektorban. Éppen ezért már 2019 óta támogatjuk a Polgár Judit-féle Világsakkfesztivált, amelynek idei eseménye szeptember 30-án kerül megrendezésre a Magyar Nemzeti Galériában.

A sakk nem csupán egy játék, hanem egy olyan eszköz, amely segíti a fiatalokat abban, hogy nyitottabbak, türelmesebbek és tudatosabbak legyenek. Számomra a legfontosabb tanulság az, hogy nem az a lényeg, hogy hibázunk-e – hanem az, hogy mit tanulunk a tévedéseinkből. Ezt a szemléletet a sakktábla mellett és az üzleti világban is folyamatosan tapasztaltam, és oktatóként célom, hogy ezt a tudást átadjam a következő generációnak.