A NATO egy innovatív megközelítést dolgoz ki, hogy hatékonyabban szembeszálljon a rejtett fenyegetésekkel.
A NATO fokozza erőfeszítéseit az Oroszország és Kína által elkövetett ellenséges akciók elleni védekezésben. A szövetség a hírszerzési információk megosztásának növelésével és a kritikus infrastruktúrák védelmének javításával kíván fellépni a szabotázsakciók, kibertámadások és dezinformációs kampányok ellen. A NATO-külügyminiszterek új stratégiát dolgoznak ki a hibrid fenyegetések kezelésére.
Mark Rutte, a NATO főtitkára, kedden sajtótájékoztatón osztotta meg gondolatait az újságírókkal, ahol hangsúlyozta:
Az utóbbi évek során Oroszország és Kína különféle módszerekkel, mint például szabotázsakciók, kibertámadások, dezinformációs kampányok és energetikai zsarolás révén próbálták aláásni országaink stabilitását, céljuk pedig az volt, hogy megfélemlítsenek minket.
Rutte hangsúlyozta, hogy a NATO szövetségesei egységesen lépnek fel a fenyegetésekkel szemben, ami magában foglalja a hírszerzési adatok fokozott megosztását és a kritikus infrastruktúrák megerősített védelmét.
A héten Brüsszelben találkozó NATO-külügyminiszterek várhatóan új irányvonalakat fognak kidolgozni a hibrid fenyegetések elleni védekezés érdekében. Ezen a területen a "hibrid fenyegetések" fogalma olyan összetett kihívásokat takar, mint a propagandatevékenységek, politikai beavatkozások, megtévesztés, valamint kulcsfontosságú infrastruktúrák ellen irányuló szabotázsakciók, továbbá egyéb, a hagyományos katonai stratégiákon kívül eső módszerek.
Egy magas beosztású NATO-tisztviselő nyilatkozata alapján folyamatos és tartós hibrid kampány folyik a NATO-szövetségesek ellen, amely nap mint nap egyre intenzívebbé válik. A tisztviselő kifejtette, hogy ez az akciósorozat különböző formákat ölt, és célja a szövetség destabilizálása.
az oroszok egyre nagyobb kockázatvállalási hajlandóságot mutatnak, amikor a szabotázs fizikai károkat okoz és az emberek életét fenyegeti országainkon belül.
Nyugati biztonsági szakértők véleménye szerint a júliusban Nagy-Britanniában, Németországban és Lengyelországban felbukkanó tüzek a futárszolgálatok raktáraiban egy orosz összeesküvés próbaüzemének tekinthetők. Ennek a titkos tervnek a célja az lehetett, hogy megkönnyítse a rablásokat az Egyesült Államok felé tartó teherszállító járatokon.
Az európai államok továbbra is alaposan nyomozzák, vajon szabotázs áll-e a háttérben, amiért novemberben a Balti-tenger mélyén két optikai kábelt elszakítottak. Az egyik kábel Finnországot és Németországot, míg a másik Svédországot és Litvániát kötötte össze, így a történtek komoly hatással lehetnek a régió kommunikációs infrastruktúrájára.
Oroszország és Kína következetesen tagadja a vádakat. Kína szintén alaptalannak minősítette azokat a német vádakat, amelyek szerint Peking állt egy német kormányhivatal ellen 2021-ben elkövetett kibertámadás mögött.
Nyugati tisztviselők szerint kihívásokkal néznek szembe a feltételezett támadásokra adott reakciók kidolgozása terén. Néhány NATO-tagállam óvatosan közelít az Oroszországgal való feszültségek fokozódásához, attól tartva, hogy ez tovább bonyolíthatja a helyzetet. A szövetségesek között megosztottság figyelhető meg abban is, hogy mennyire érdemes nyilvánosságra hozni a szabotázsgyanús esetekkel kapcsolatos információkat: míg egyesek a transzparencia hívei és az ilyen események nyilvánosságra hozatalát szorgalmazzák, mások attól tartanak, hogy ez csak rontana a helyzeten.
A Balti-tenger mélyén zajló szabotázsakciókról részletesebben olvashatsz cikkünkben:
