A legtöbb fiatal a magyar társadalmi és politikai helyzet következtében választja a külföldi továbbtanulás lehetőségét.

A legfrissebb Engame Akadémia kutatása szerint a fiatalok külföldi tanulmányait leginkább a hazai politikai és társadalmi helyzet formálja.

Az Engame Akadémia 2025 első negyedévében végzett kutatása során a magyar diákok külföldi továbbtanulásának motivációit és jövőbeli elképzeléseit vizsgálta. A felmérés 504, 2004 és 2025 között külföldön tanuló, illetve már végzett magyar diák körében zajlott. A kutatás célja az volt, hogy feltérképezze, mi ösztönözte őket a nemzetközi felsőoktatás választására, milyen szempontok befolyásolják a hazatérésüket, valamint milyen ambíciókkal készülnek az egyetem befejezése után.

Nem meglepő, hogy a fiatalok körében egyre népszerűbbé válik a külföldi tanulmányok lehetősége érettségi után. A legutóbbi tanévben, 2022/23-ban, már több mint 16 500 diák merészkedett külföldre tanulni, míg a 2023/24-es tanévben ez a szám meghaladta a 17 500-at. Ez a növekedés jól tükrözi a nemzetközi tapasztalatok iránti vágyat és a globális oktatás iránti érdeklődést.

A magyar fiatalok körében hét százaléknyian döntenek úgy, hogy külföldön folytatják tanulmányaikat.

A megkérdezettek 96%-a Európában folytatja vagy folytatta a tanulmányait. A legkedveltebb célországok közé tartozik az Egyesült Királyság, Hollandia, Dánia és Ausztria.

A gazdaságtudomány kiemelkedik a képzési területek között, hiszen a hallgatók 30,7%-a ezt választotta. Ezt követi a társadalomtudomány, amelyet a résztvevők 14,9%-a preferál. A harmadik helyen az interdiszciplináris képzések állnak, ahol a válaszadók 12,3%-a tanul.

A felmérés résztvevői közül a legnagyobb arányban, 48,8 százalék, a hazai politikai és társadalmi helyzet miatt választja a külföldi életet. A második leggyakoribb ok a külföldön szerzett diplomával elérhető karrierlehetőségek, amelyet a válaszadók 36,1 százaléka említett. Ezen kívül a kitöltők 33,1 százaléka a magyar felsőoktatás minőségét tekintette meghatározónak, míg 30,3 százalékuk a kalandvágy motiválta őket a külföldi tanulmányok mellett. A megélhetési körülmények, valamint a magyar képzési rendszer szemléletmódja és módszerei is jelentős hatással voltak a döntésükre.

A válaszadók többsége, egészen pontosan 90,5 százalék, a közeli családtagjaik inspirációját emelte ki, amikor a külföldi továbbtanulásra való ösztönzésről beszéltek. A barátok szintén jelentős szerepet játszottak a döntési folyamatban, hiszen a válaszadók 56,5 százaléka számolt be arról, hogy ők motiválták őket. Továbbá, a tanárok is hozzájárultak a diákok elhatározásához, a kitöltők 31,6 százaléka említette őket mint támogató személyeket.

Az Engame Akadémia elemzése szerint a külföldi továbbtanulás kapcsán gyakran felmerülő tévhit, hogy ez csupán a tehetős fiatalok privilégiuma. Az akadémia kutatása során a diákok anyagi helyzetére is rákérdezett. A külföldi tanulmányokat folytató magyar hallgatók többsége családi támogatásra, egyetem melletti munkára és a fogadó ország által kínált ösztöndíjakra támaszkodik a költségeik fedezésében. A válaszadó diákok 84%-a közeli rokonaitól kap anyagi segítséget, míg 64%-uk saját jövedelmét is felhasználja a megélhetés és a tandíj finanszírozására. Emellett 63%-uk a saját megtakarításaikra is számít a tanulmányai alatt.

A kutatás készítői megkérdezték azt is, hogy a diákok mit szeretnek a külföldi életben. A válaszadók leginkább az egyetemi képzés színvonalát emelték ki, ezt a diákok 61 százaléka pozitívnak értékelte. Ezt követi az egyetem környezete és elhelyezkedése, az egyetem hangulata, a lakóhely elhelyezkedése és környezete és az új barátságok kialakítása. A legnagyobb nehézséget a családtól való távolság jelentette.

Az akadémia 2017-es kutatásához viszonyítva a külföldön tanuló diákok közül egyre többen választják, hogy hazatérnek Magyarországra, miután befejezték tanulmányaikat.

A 210 végzős fiatal közül 39,5% döntött úgy, hogy hazatér Magyarországra.

Figyelemre méltó tény, hogy a hazatérők 72%-a közvetlenül a diplomájuk megszerzése után döntött a visszatérés mellett. A külföldön élő, de már a tanulmányaikat befejező válaszadók körében 28% jelezte, hogy tervezi a hazaköltözést, míg a többség, 72%, nem kívánja visszatérni Magyarországra.

A jelenleg kint tanuló fiatalok 27,1 százaléka tervezi, hogy egyetemi tanulmányai befejezése után vagy később visszaköltözik Magyarországra. További 40,4 százalék nem tervezi, hogy a közeljövőben visszaköltözik, és harmaduk (32,5 százalék) nem tudott válaszolni erre a kérdésre.

A hazaköltözés mellett számos érvet felhozhatunk, mint például a család, a barátok és a szülőföld iránti mély kötődés. Ezzel szemben a külföldi tartózkodás előnyei közé tartozik a gazdagabb szakmai lehetőségek, a tágabb kapcsolati háló és az általánosabb életszínvonal. Érdekes megjegyezni, hogy a hazatérő diákok többsége Nagy-Britanniában tanult, ám csak egyetlen diák említette a Brexitet a hazatérés vagy az országváltás okaként.

A külföldi tanulmányok befejezése után a hazatérés folyamatát számos tényező bonyolíthatja. Az egyik legfontosabb szempont a munkahelyi kultúra, amely sokak véleménye szerint itthon sokkal merevebb és kevésbé támogató, mint a külföldi tapasztalatok során megismert környezet. Továbbá, a jogi nehézségek is gátat szabhatnak a visszatérésnek, például az itthoni gyakornoki programok szabályozása, amely gyakran nem biztosít elegendő lehetőséget a gyakorlati tapasztalatszerzésre. Ráadásul a társadalmi és jogi környezet is elriaszthatja azokat, akik szívesen hazaköltöznének, mivel sokan úgy érzik, hogy a hazai viszonyok nem kedveznek a frissen végzett diákoknak.

Többek között felmerült a meleg párok örökbefogadási jogainak jogi korlátai, amelyek jelentős akadályt jelentenek számukra.

Az sem garancia, ha valaki már egyszer hazatért Magyarországra. A visszaköltözők több mint fele (51,8%) úgy nyilatkozott, hogy a jövőben ismét külföldre vágyik. A hazatértek egyharmada (33,7%) pedig még nem hozott döntést arról, hogy hosszú távon itthon marad-e, míg mindössze 14,5% jelezte, hogy jelenleg nem tervezi a külföldi életet.

A végzettek legnagyobb aránya (74,8 százalék) alkalmazottként dolgozik, míg 10,5 százalékuk vállalkozó vagy szabadúszó. A válaszadók 6,2 százaléka nem dolgozik, míg közel 7 százalék közalkalmazottként, 3,8 százalékuk egyetemi oktatóként vagy kutatóként helyezkedett el.

Az Engame Akadémia 2010 óta tart iskola melletti kiegészítő képzéseket a 14-19 éves diákoknak. A szervezet segíti a hozzájuk forduló diákok külföldi továbbtanulását.