A kormány népszavazást kezdeményezne a védelmi költségvetés esetleges növeléséről.
Erik Kaliňák, a Smer EP-képviselője népszavazás elindítását javasolja, amennyiben a védelmi kiadások növelésének szükségessége felmerül. Ebben a törekvésben Branislav Ondruš, a Hlas képviselője is támogatja őt. Ezzel szemben Ódor Lajos, a Progresszív Szlovákiához, valamint Miriam Lexmann, a KDH-hoz tartozó európai parlamenti képviselők egyetértenek abban, hogy a jelenlegi helyzetben elengedhetetlen, hogy Európa védelmére nagyobb anyagi forrást biztosítsunk. E részletek az STVR O 5 minút 12 című műsorban hangzottak el, ahol az említett EP-képviselők osztották meg véleményüket.
Erik Kaliňák időközben pontosította álláspontját, leszögezve, hogy szerinte akkor lenne szükség népszavazásra, ha a védelmi kiadások emelésére szánt forrásokat kizárólag fegyverekre és lőszerekre, és nem infrastrukturális kiadásokra, mint például hídfelújításokra vagy kórházépítésre kellene költeni. Úgy gondolja, hogy ha az előbbi helyzet valósulna meg, akkor a lakosság egészen biztonsan elutasítaná a védelmi kiadások emelését, amely kapcsán ugyanakkor leszögezte, "szóba sem jöhet", hogy egy ilyen lépés veszélyeztetné Szlovákia NATO-tagságát. Ezzel összefüggésben azt hozta fel, hogy a védelmi szövetség tagországai továbbra is csak bruttó hazai termékük (GDP) 2 százalékát fordítják védelemre, sőt, olyan szövetségesek is vannak, akik még ezt a szintet sem érik el.
Ondruš nyíltan "őrültségnek" minősítette Ursula von der Leyen tervét, amely Európa felfegyverzésére irányul. Véleménye szerint az Európai Uniónak nincsenek megfelelő eszközei ahhoz, hogy a szükséges, körülbelül 800 milliárd eurót előteremtse. Miközben elismeri, hogy Európa biztonságát meg kell erősíteni, úgy véli, hogy a fegyverkezés nem vezetett valaha tartós biztonsághoz. Aggodalma szerint, ha növekednek az ilyen jellegű kiadások, az csökkentheti a forrásokat más fontos területeken, mint például a szociális támogatások vagy a regionális fejlesztések finanszírozása.
Ódor ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok támogatásának bizonytalanná válásával Európa védelmi kiadásainak növelésére van kényszerítve, így ezt mindenképp meg kell lépni. Kiemelte viszont azt is, hogy még korai konkrét százalékos emelésekről beszélni, először pedig egy, az egész EU-n átívelő közös stratégia kidolgozására van szükség.
A PS EP-képviselője, Lexmann, egyetértett azzal, hogy Maroš Šefčovič, az EU kereskedelemért és gazdasági biztonságért felelős biztosa, kifogásolta pekingi látogatását. Ez a látogatás különösen érzékeny időszakra esett, hiszen közvetlenül a sikertelen amerikai tárgyalások után történt, ahol Donald Trump drasztikus vámintézkedéseket jelentett be. Lexmann véleménye szerint az Európai Uniónak szorosabbra kellene fűznie a kapcsolatát az Egyesült Államokkal, különösen a Kínára gyakorolt nyomás tekintetében, amely szerinte komoly biztonsági és gazdasági kihívásokat hordoz magában Európa számára. Šefčovič a vámok bejelentését követően Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszterrel folytatott megbeszélésén kifejtette, hogy az intézkedések károsak és indokolatlanok, hozzátéve, hogy a kialakult helyzet új megközelítést igényel az EU és az USA közötti kapcsolatokban.
