A Dombegyházi Agrár Zrt. büszkén gazdálkodik körülbelül 5000 hektáron elterülő szántófölddel, emellett egy 1000 kocás sertéstelep is működik a vállalat keretein belül. Az alábbi kép csupán illusztrációként szolgál.


A Dombegyházi Agrár Zrt. mintegy 5000 hektár szántót művel, ebből 4000 hektár Magyarországon található, 1000 pedig a szomszédos Romániában. A cégcsoport őszi mákot, kukoricát, árpát, búzát, napraforgót, lucernát és őszi borsót termeszt, ezen kívül van egy 1000 kocás sertéstelepe. A kereskedelemben is aktívak. Isztin Ferenc, a vállalat vezérigazgatója - aki az Év növénytermelője lett 2024-ben - beszélt arról is, hogy a növénytermesztésben felvetődő problémákra a portfólióban látja a megoldást és az maradhat talpon, aki széleskörűen tud gondolkozni.

Az őszi vetésű növényekben látok potenciált, nagyobb területen is fogjuk őket vetni. Az marad életben a növénytermesztőknél, akik vertikálisan és horizontálisan is minél szélesebb spektrumot be tud fogni és elosztja a növényeit - fogalmazott a szakember az Agrárszektor videójában.

A cégvezető hangsúlyozta, hogy a legnagyobb kihívást a szakképzett munkaerő hiánya jelenti - ez korábban sosem okozott problémát. Emellett az öntözés is komoly gondot jelent, és jelenleg nem látni, hogy a jövőben megoldás születne erre a kérdésre a vállalatnál. Ugyanakkor a Dombegyházi Agrár Zrt. sertéstenyésztése a sok nehézség ellenére virágzik: az elmúlt 25 évben egyetlen alkalommal sem könyveltek el veszteséget ezen a területen.

Amikor elkezdtük, 1000 kocától 18 ezer hízót tudtunk eladni. Ma 1000 kocától 35 ezer hízót értékesítünk - mondta Isztin Ferenc.

A Talentis Agro legutóbbi közleménye alapján Isztin Ferenc, a Dombegyházi Agrár Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a vállalat érdeke a forgalom növelése, míg a gazdák célja a műtrágya biztosítása. A szakértő rámutatott, hogy Nyugat-Európában a műtrágya felhasználás mértéke körülbelül kétszerese a hazai szintnek, és számos nyugat-európai gazdálkodó már Magyarországra helyezte át tevékenységét. Ezzel szemben Békés vármegyében túlnyomórészt magyar gazdák találhatóak.

A térségben az elmúlt 3-4 év során drámai visszaesést tapasztaltunk, amely a vásárlások és a felhasználás terén egyaránt megfigyelhető. Isztin Ferenc véleménye szerint igazi orosz rulett játszik, aki nem alkalmaz műtrágyát, mivel ennek következményei egyértelműen megjelennek a terméseredményekben.

A talajok tápanyagokkal való gazdagítása nem egy gyors folyamat, hanem legalább 3-5 évet igényel. A szerves trágyák alkalmazásával kapcsolatban a szakértő megosztotta, hogy azon a területen, ahová ezt a trágyát kijuttatták, a hozam 1 tonnával nőtt.

Related posts