A BRICS-országok álláspontja szerint a klímaváltozás okozta költségekért elsősorban a gazdag nemzetek felelősek, így nekik kellene vállalniuk a finanszírozás terheit.
A fejlődő országok új globális rendszert követelnek, azonban az olajjal való kapcsolatukat még nem hajlandók megszakítani.
A Rio de Janeiró-i BRICS-csúcs zárónapján a világ legnagyobb feltörekvő gazdaságai - köztük Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, az Egyesült Arab Emirátusok, Etiópia, Indonézia és Irán - határozott üzenetet fogalmaztak meg: a klímaváltozás elleni harc nem lehet egyoldalú, és a történelmi felelősség elsősorban a fejlett országokat terheli. A Reuters tudósítása szerint Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök, aki idén ősszel a COP29 klímacsúcs házigazdája lesz, éles kritikát fogalmazott meg a klímatagadással és az olyan lépésekkel szemben, mint Donald Trump döntése az Egyesült Államok párizsi klímaegyezményből való kilépéséről. Lula hangsúlyozta, hogy a globális Dél képes új fejlődési modellt felmutatni, amely elkerüli a múlt buktatóit – ehhez azonban elengedhetetlen, hogy valóban megkapja a szükséges támogatásokat.
A nyilatkozatok azonban nem voltak mentesek az ellentmondásoktól. Bár Lula a fosszilis energiahordozókról való globális leválást sürgette, a BRICS közös közleménye szerint a kőolaj még hosszú ideig kulcsszerepet játszik a fejlődő országok energiaellátásában. Az egységes álláspont megtalálása egyre nehezebb a blokk sokszínűsége miatt - amit az is mutat, hogy miközben Brazília partjainál új olajkitermelést terveznek az Amazonas közelében, a környezetvédelmi miniszter a világ ellentmondásairól beszélt.
A BRICS-országok határozottan kifejezték, hogy az éghajlatváltozás elleni harc nem lehet mentsvár a gazdasági protekcionizmus számára. Éles kritikát fogalmaztak meg az európai karbonvámokkal és az erdőirtás elleni törvényekkel szemben, amelyeket "környezetvédelmi álarc mögé bújtatott diszkrét diszkriminációnak" tartanak. Hangsúlyozták, hogy a megoldások érdekében új finanszírozási mechanizmusokra van szükség. Ilyen kezdeményezés például Brazília javaslata, a Tropical Forests Forever Facility, amely az esőerdők megóvására irányuló források mozgósítását tűzte ki célul - nemcsak állami kötelezettségek, hanem a globális szolidaritás szellemében. Kína és az Egyesült Arab Emírségek már jelezték, hogy szívesen részt vennének a programban.
Trump nem tétlenkedett, miután a BRICS országok finom célzásai elérték az Egyesült Államokat: újabb vámok bevezetésével riogatott, és az egész blokkot "Amerika-ellenes" jelzővel illette. A BRICS-tagállamok azonban határozottan visszautasították ezt a vádaskodást, és hangsúlyozták elkötelezettségüket a multilateralizmus iránt – még ha a kőolajjal kapcsolatos kérdésekben maguk között is jelentős nézeteltérések feszülnek.
