2,72 ezer milliárd dollár: a tavalyi évben újabb csúcsra emelkedtek a világ katonai költségvetései.

Zsinórban a tizedik évben vagyunk, és folyamatosan új rekordokat döntögetünk. Európában és a Közel-Keleten a kiadások növekedése különösen dinamikusan zajlik.

Tavaly újabb csúcsra jutott a világ katonai kiadásainak összege, amely már tizedik éve folyamatosan emelkedik - jelentette be a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).

Az intézet legfrissebb jelentése alapján tavaly a világ országainak katonai költségvetése 9,4%-kal, 2,72 ezer milliárd dollárra emelkedett a 2023-as évhez viszonyítva, amikor a globális fegyverkezési kiadások összege 2,24 ezer milliárd dollárt tett ki. Ez a növekedés a hidegháború vége óta a legjelentősebb. A katonai kiadások minden egyes régióban emelkedtek, de különösen Európában és a Közel-Keleten tapasztalható a gyors ütemű növekedés.

A világ fegyverkezési kiadásainak jelentős része, körülbelül 60 százaléka, öt országra koncentrálódik: az Egyesült Államokra, Kínára, Oroszországra, Németországra és Indiára. Ezek az államok dominálnak a globális katonai költések terén, meghatározva ezzel a globális biztonsági környezetet.

2024-ben Európa vált a globális növekedés fő hajtóerejévé: az ukrajnai háború harmadik évébe lépve a katonai kiadások Európában 17 százalékkal nőttek, és elérték a 693 milliárd dollárt.

Lorenzo Scarazzato, a SIPRI kutatója azt mondta: "Európa a katonai kiadások magas és egyre növekvő időszakába lépett, amely várhatóan a belátható jövőben is folytatódni fog. Németország az újraegyesítés óta először vált Nyugat-Európa legnagyobb költekezőjévé."

Németország katonai kiadásai 28 százalékkal növekedtek, és elérték a 88,5 milliárd dollárt. Ezzel Berlin a negyedik helyre került a világon a katonai kiadások szempontjából. Málta kivételével minden európai ország növelte a katonai büdzséjét.

A legfrissebb jelentések szerint Oroszország katonai kiadásai 149 milliárd dollárra rúgtak, ami figyelemre méltó, 38%-os növekedést jelent a tavalyi évhez képest, és több mint duplája a 2015-ös adatoknak. Ezzel szemben Ukrajna katonai költségvetése 2,9%-kal nőtt, elérve a 64,7 milliárd dollárt. Ez a szám az ukrán bruttó hazai termék 34%-át teszi ki, így Kijev a világ legmagasabb arányú katonai kiadásait mutatja be.

A legtöbbet változatlanul az Egyesült Államok költötte fegyverekre, 997 milliárd dolláros ráfordítása a globális katonai kiadások több mint harmadát - 37 százalékát - tette ki tavaly. A második helyen Kína áll 314 milliárd dollárral, ami a 2023-as évhez képest 7 százalékos emelkedést mutat.

A NATO-tagállamok összesített katonai költségei körülbelül 1500 milliárd dollárt értek el.

Tavaly a NATO összes 32 tagállama növelte katonai költségvetését, és közülük 18 ország a bruttó hazai termékének legalább 2%-át szánja védelmi célokra. Az európai NATO-tagok összesen 454 milliárd dollárt költöttek erre a területre, ami a szövetség teljes katonai kiadásainak 30%-át jelenti.

Jade Guiberteau Ricard, a SIPRI egyik kutatója, rámutatott, hogy az európai NATO-tagállamok katonai költéseinek emelkedése mögött elsősorban Oroszország iránti félelem és az Egyesült Államok NATO-n belüli szerepének esetleges gyengülésével kapcsolatos aggodalmak állnak. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a katonai kiadások növelése egy bonyolult folyamat, amely önmagában nem biztosít jelentős előrelépést a katonai képességek terén, és nem biztosít tényleges függetlenséget az Egyesült Államoktól.

A közel-keleti országok katonai kiadásai 2024-ben becslések szerint 243 milliárd dollárt tettek ki, ami 15 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Izrael kiadásai 46,5 milliárd dollárra nőttek a gázai háború és a libanoni Hezbollahhal eszkalálódó konfliktus következtében, ami 65 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest. Libanon katonai kiadásai 58 százalékkal 635 millió dollárra nőttek. Ezzel szemben Irán katonai kiadásai 10 százalékkal csökkentek, 7,9 milliárd dollárt tettek ki, ami a Teherán elleni szankciók következményének tudható be.