Névnapok
Ma 2019. 10. 22, kedd, Előd napja van.
Holnap Gyöngyi napja lesz.
Mai gyakorlat

Az alábbi jelenlét gyakorlat segítségedre lehet abban, hogy egyre tudatosabbá válj.:


Bár a testtel való azonosulás az ego egyik legalapvetőbb formája, a jó hír, hogy ...

Folytatás
Utolsó fórum hozzászólások
Válasz: Egy kis művészet...
Lélek-JELen-Léthttps://drive.google.com/open?id=1r
Írta: Berill
máj 13 : 08:39

Válasz: Teri blogja
ha lenne, remélem felrakod ide :)
Írta: Teri
ápr 16 : 00:35

Válasz: Teri blogja
Köszi! Ez a srác tényleg "ott" van. :)https://www.
Írta: Roby_T
ápr 15 : 09:14

Válasz: Teri blogja
Milyen félelem van benned ? Talán attól félsz, hog
Írta: Teri
márc 31 : 00:57

Válasz: Most Tolle vagy nem?
Berill írta ...Nagy megerőltetés árán, de végig ha
Írta: Dyra
szept 16 : 22:08

Válasz: Egy kis művészet...
Berill írta ...ÁlomEz nagyon jó kép!
Írta: Samuel
szept 08 : 17:49

Válasz: Most Tolle vagy nem?
https://www.youtube.com/watch? v=msDmHMgIQjo
Írta: Teri
szept 04 : 10:56

Válasz: Most Tolle vagy nem?
"A tudás legnagyobb ellensége nem a tudatlanság, h
Írta: Teri
szept 03 : 18:31

Válasz: Most Tolle vagy nem?
Berill írta ...Nagy megerőltetés árán, de végig ha
Írta: NN
szept 01 : 17:10

Válasz: Most Tolle vagy nem?
ez a ködösítés gyémántja :) ez a gyémánt i
Írta: Teri
aug 30 : 12:19

Tolle Audio Player:


 
Nap vicce
A nap vicce
A geped adatai
IP
Fórumok
ÚJ FÖLD - Eckhart Tolle Tanításai :: Fórumok :: Tapasztalásaink.
<< Előző téma | Következő téma >>   

A napi, heti vagy havi ösvény a Megnyilvánulatlanba

Oldal:       >>  
Szerző Üzenet
Berill
2010 márc 17 sze, 02:39 Nyomtatási nézet

Regisztrált tag #137
Regisztrált: 2010 febr 07 v, 01:34
Üzenetek: 296
A mai gondolatom a Létbe vezető egyik "turistajel" körül keringet, amelyet csak 3E-nek nevezek és így hangzik:

A negativitást, vagy minden olyan dolgot, ami zavar és kizökkent a Létből - szituációkat, embereket, gondolatokat, érzelmeket - hagyom létezni, miközben megfigyelem és elfogadom. 3E=Elengedés, Elfogadás, Elégedettség. A "hármak erejével" megtettem azt a lépést, amit meg kellett, meg tudtam tenni, következő eseményeket vagy pontosabban eseménynélküliséget már nem én irányítom: a Lét kezében vagyok. Azonban még mielőtt teljesen átesnék ezen a bizonyos "esemény horizonton" gyakran a megbocsátáshoz hasonló energiahullám árasztja el csontjaimat. Megbocsátok másoknak, és megbocsátok magamnak. Ha itt és most vagyok, akkor észrevétlenül? és megállíthatatlanul a szeretet energiájának tavában fürdőzöm. Ám sokszor arról a bizonyos esemény horizontról lekések. De ezt is elfogadom, mostra ennyi jutott......

Vissza az elejére
Berill
2010 márc 18 cs, 11:32

Regisztrált tag #137
Regisztrált: 2010 febr 07 v, 01:34
Üzenetek: 296
A mai nap egy gondolatlánc tart fogva, szinte leláncolva, ami az utóbbi napok „hullámvölgyeinek „ félelmeivel, lehangoltságával kapcsolatosak. Ebben a „hullámvölgyben” az egyes Megnyilvánulatlanba vezető kapuk, „turistajelek” már nem képesek a jelenben tartani, és elvesztik vonzerejüket. A tudatosság fénye kialszik és visszacsöppenek oda, ahonnét jöttem. Nem sok lehetőségem marad. Vagy újból besorolom magam a keresők közé, és jobbik esetben E. Tolle könyveit nyálazgatom, aminek persze nem sok hasznát veszem, ugyanis Tolle tanításainak legtöbb útjelző tábláját ismerem. Vagy „erőt” veszek magamon, és ezt az egész „hányadtatásomat” negativitásként, saját fájdalomtestemként aposztrofálom, és szokásos megfigyelő státuszba helyezkedve alkalmazom a 3E-t. Vagyis én vagyok a megfigyelő, és nem azonosulok a gondolataimmal, érzéseimmel.
A hangsúly itt és most azon a bizonyos „erőn” van. Mi az? Tolle két dolgot említ meg ezzel kapcsolatban – érzésem szerint -. Az egyik a szenvedés, amikor a testi, lelki, pszichés fájdalmainkban olyan mélyre jutottunk, hogy már nem tudjuk elviselni, és amely egyszerűen rákényszerít a tudatosságra. Kívánom, hogy ezt senki se élje át! A másikat élvezetnek, és lelkesedésnek írja le Tolle, amelyekről úgy gondolom, hogy nem igazán tartoznak a tudatosság, itt és most gyakorlati tanításához, de mégis hasznos dolgok. Az utóbbi két állapot átélését a fentebb említett életem hullámvölgyében nem igazán tudtam kivitelezni.
Akkor hát honnét meríthetem azt a bizonyos „erőt”, anélkül, hogy a szenvedés bugyrait megtapasztalnám? A meglátásom az, hogy a megoldást az öreg, jó erények között kellene keresni. A BÖLCSESSÉG: önuralom, rálátás, belátás, ERÉNYESSÉG: hűség, fegyelmezettség, kitartás stb. Tehát mindenképpen valami pozitív dolog. Itt egy kicsit megrémülök, ugyanis bölcsnek és erényesnek tartani magamat hiúábránd. Tolle szerint a jó hír az, hogy ugyan kezdetben ezekre – lelkesedés, bölcsesség, erényesség - szükségünk lehet, de a tudatosságunk, másképp, az időrések”, „hézagok” gyakoriságának és hosszának növekedésével közvetlenül a Megnyilvánulatlan „ereje” tölti el a formánkat; mi válunk a Megnyilvánulatlan megnyilvánulásaivá.


[ Módosítva 2010 márc 23 k, 03:14 ]
Vissza az elejére
Berill
2010 márc 19 p, 01:05

Regisztrált tag #137
Regisztrált: 2010 febr 07 v, 01:34
Üzenetek: 296
A tegnapi gondolatot szeretném még néhány kiegészítéssel bővíteni.
Ott tartottam, hogy még mielőtt teljesen azonosulnál gondolataiddal és érzéseiddel, még mielőtt elkezdesz „szenvedélyesen” szenvedni, vagyis ismét a megszokott hétköznapi érzés- és tudatállapotban vagy, egy „erő”, egy lökésszerű pillanat hirtelen megfigyelővé tesz, vagyis tudatossá. Ez az erő alapulhat a bölcsességre, erényességre, lelkesedésre, élvezetre vagy egyszerűen szokásra – az utóbbira Tolle rengetegszer hivatkozik, mint pl. tedd szokásoddá ezt és azt-, de bármelyik is az ezek közül számomra vagy hiúábránd, vagy egyszerűen így egy magukban nem mindig bírnak átalakító erővel. Persze, azért ne feledkezzünk meg a mély szenvedés átalakító erejéről, amit Tolle egyik gondolata is jól kifejez: „a közönséges fémet arannyá, a szenvedést tudatossággá, a katasztrófát pedig megvilágosodássá!”. De ebből is hiányzik valami. Ezek jó és praktikus tanácsok, de szerintem mélyebbre kell ásni ennél is: Tolle megint meg adja rá a választ:
„Megnyílik előtted a Lét birodalma, amelyet eddig az elme eltakart előled. Hirtelen mély csend és mérhetetlen béke születik benned. És a béke mélyén végtelen öröm. És az öröm mélyén a szeretet. És a legutolsó réteg alatt ott van valami szent és mérhetetlen. A Megnevezhetetlen.”

Szeretném megosztani veletek egy református lelkésszel folytatott beszélgetésem idevágó részletét, ami néhány évvel ezelőtt történt, még mielőtt megismertem volna E. Tolle meglátásait. Annyi instrukciót adnék az olvasáshoz, hogy az Isten szó helyébe illesszétek be azt a fogalmat, amit Ti szoktatok erre használni. Mivel egy lelkésszel folyt az eszmecsere praktikusnak tűnt ezt a szót használnom.

Tehát a részlet, amit én írtam a lelkésznek:

„Ha őszintén mérleget szeretnél vonni a saját hétköznapjaidról, akkor mennyire tudtad megvalósítani az Istent? Mennyire tudtad legyőzni a világi élet vágyait, félelmeit, mérgeit, kétségeit? Vagyis mennyire tudod napközben is a mély meditációval megtapasztalt Istenit megőrizni? Vagyis mennyire vagy az ittben és a mostban?

A református egyház, ahol konfirmáltam, illetve a különböző keresztény és más spirituális könyvek, elméletek, közösségek, ahová az élet elsodort, elsősorban az emberek értelmére próbált hatni. Vagyis pontosabban fogalmazva erre voltam fogékony. Így egy olyan hétköznapi Isten elképzelés vert bennem gyökeret, melynek a fő pillérje az értelmen nyugodott.
Istenről nem volt más tapasztalatom, csak is értelem általi. Az igazság mindig kicsúszott; egyszer ateista, máskor hívő voltam; egyszer fent, egyszer lent; egyszer bizonyosság, többször bizonytalanság és kétség. Lényeg, hogy megnyugvást, békét huzamosabb ideig sohasem éltem át. Mindig valami hiányzott.

Majd ahogy teltek az évek szép lassan meglátogattak az isteni kegyelmek:
- Az ima, melyet teljesen más megközelítésből újra kellett értékelnem. De átütő sikert egymagában nem hozott.
- Megszülettek a gyermekeim, akik rádöbbentettek a szeretet fontosságára és arra, hogy ők nevelnek engem, és én csak keretet adok nekik.
- A meditáció elsajátítása (autogén tréning), amely mély tudatállapotával tovább fokozta a spirituális érzékenységemet.

A valóság részletei kezdtek kirajzolódni, de azok összképpé még nem álltak össze.
A valóság egyik részlete az, amiben élünk. A folytonos félelem, bizonytalanság, kétség, bosszú, gyűlölet világa. Az, ami már a hétköznapi ember bőrébe ivódott, és amit a jelenlegi fogyasztói társadalom csak tovább mélyít, a maga pénz imádatával.
A másik részlete az, amit pl. a Jézus is mond és ígér: a szeretet, az öröm, a világosság, a végtelen békesség. Ez viszont a hétköznapi ember számára, mint pl. nekem, csak üres frázisok, valamiféle utópisztikus világ. Sőt valami olyan, ami inkább emberi gyengeség. Végül is valami olyan dolog, amit értelemmel nem lehet feldolgozni.

A megvilágosodás váratott magára hosszú éveken keresztül, de eljött. Hogy? A meditációim először autogén tréning, majd ez átalakult egy egyszerű koncentrálásból átvezetett meditációba - végtelen örömet, szeretetet, világosságot, bizonyosságot tárt elém. Pl. olyan érzéseket, amit az életben még nem tapasztaltam, és talán a Jézus ígéreteit látnám benne; pontosan a való élet félelmeinek, kétségeinek, bizonytalanságainak az ellentétét. A szeretet érzése viszont nem volt tartós, mert a meditáció végeztével el is tűnt. Gyakorlatilag visszacsöppentem a hétköznapokba.
Később kicsit tovább mentem az új tudatállapot megismerésén úgy, hogy feltettem magamnak a kérdést. Mi van akkor, ha mindez a tudatállapot az isteni kegyelem? Nem más mind, amikor a kimosott pohárba tiszta vizet öntünk. Vagyis a világ zajától lecsendesített elmét maga az Isten tölti be, a Szeretet, a Békesség, Bizonyosság Istene.

Jelenleg ezt a felismerést dédelgetem. A célom, hogy mindezt az egész életemre, a családomra, és a hétköznapjaimra is kiterjesszem.”

Ezt a néhány sort csak azért másoltam be nektek, mert rá szerettem volna mutatni arra, hogy minden emberben él valamilyen kép, valamilyen tapasztalat a Megnyilvánulatlanról, még ha csak hiányérzetként jelenik is meg. A Megnyilvánulatlan különböző formákon keresztül jelenhet meg. Valakit a természet ihleti meg: erdő, állatok, ásványok, kristályok, virágok, felhők. Valakinek valamilyen tevékenységén keresztül és folytathatnám tovább, felsorolva az összes formát. A tudatosság mértékétől függően felállított skálán, a Megnyilvánulatlan teljes tagadásától egészen a teljes elfogadásig, amikor szinte átragyog rajta az isteni, az emberek teljes hosszában bárhol elhelyezkedhetnek. Az egyik véglet, amikor teljes meggyőződéssel tagadja, hogy létezik valamiféle isteni. Erre egy esetet szeretnék megosztani veletek. Nagyon szeretem az ásványok világát, és az évek alatt számos barátságot kötöttem hasonló érdeklődésűekkel. Egyiküktől, akit az ásványok világban nagy tudásúnak tartok és tudom hogy jó messze áll tőle a spiritualitás, megkérdeztem, hogy elképzelhető-e az ásványok egyfajta „spirituális „hatása az emberre? Erre gondolkodás nélkül egy határozott nemet adott. Én meg elmosolyogtam. Egy olyan ember mondja ezt nekem, aki egész életét az ásványok megismerése és felkutatása köré szervezte. Még a milliméter tizedrészét alig elérő mikrokristályokban is megtalálja a szépséget, amire én már azt mondom, hogy megszállottság. Az ásványok formáján keresztül tapasztalta meg a Megnyilvánulatlant, ő erre volt fogékony. Az ásványok világa annyira hatással volt rá, hogy már nem is vette észre a teljes átalakulást, csak érezte a kristályok tanulmányozása közben megjelenő időrést és velejáró szabadságot. A mi szemszögünkből nézve pedig megmaradt a tudatosság egy bizonyos szintjén, mert annak a valaminek a tagadásán keresztül meg sem próbálta megismerni és az egész életére kiterjeszteni. Azóta lehet, hogy változott a helyzet.

Tehát dióhéjban. Kezdetben csak hiányzott valami, majd megtapasztaltam azt valamit, amire azt mondtam, hogy ki szeretném terjeszteni az életemre. Még nem tudtam hogy hogyan, de akkor jött Tolle.

Az erő, amit hozzászólásom elején fejtegettem, szerintem abból a megtapasztalt tudásból fakad, nem hitből vagy ígéretből, hogy létezik egy másik, egy „vonzóbb” tudatállapot a hétköznapin kívül: A Megnevezhetetlen.


[ Módosítva 2010 márc 24 sze, 12:03 ]
Vissza az elejére
Berill
2010 márc 22 h, 02:10

Regisztrált tag #137
Regisztrált: 2010 febr 07 v, 01:34
Üzenetek: 296
Mai nap is gyakorolhattam a megfigyelő tudatosságot. Az időközönként visszatérő félelmeim vagy éppen a bizonyos „hétfői hangulat” – a munkahelyemen így hívjuk a hétvégéről munkába visszatérők általános, lehangolt, céltalan hangulatát - ráébresztettek a tudatlan állapotomra. Lényeg, amire rákérdeznék az: Hogy tudom ezeket a visszatérő félelmeket, szorongásokat és a „hétfői hangulat”-hoz hasonló lelki beállítódást magam hasznára hajtani és kilépni belőlük anélkül, hogy elveszíteném a türelmemet és elégedettség érzetemet?
Tolle tanításához nem sok újat tudok hozzátenni, de úgy gondolom, hogy az ismétléssel csak jót teszek és legalább látjátok Ti is, hogy más valaki miként igyekszik alkalmazni a most hatalmát.
Először is megvizsgálom a belső elme és lelki állapotomat, és felállítom a diagnózist. Ismét „szenvedek”.? A kérdésem rögtön az, hogy mihez képest? Tegnaphoz vagy tavaly ilyenkorhoz képest? Ez az első csapda, amire általában nem figyelek, mert ehhez hasonló kérdésekkel a teljesítmény orientáltságra szakosodott elmémet kondicionálhatom tovább, és hatalmas elégedetlenséget szítok magamban. Ezzel rögtön messzebb kerültem az ösvénytől, mint amikor elkezdtem… Viszont ez a belső vizsgálat számomra kardinális, mert gyakran nem veszem észre a szokásommá vált kínlódásaimat.
A kérdésre a válasz az, hogy én általában a meditációban elért tudatállapothoz hasonlítom magam, vagyis az akkor megtapasztalt Megnyilvánulatlan az etalonom. Az előző hozzászólásomban arról írtam, hogy ennek a bírása az az „erő”, amely megadja azt ami ahhoz szükséges, hogy átváltsak megfigyelővé. Gondolhatjátok azt, hogy de magasra tettem a lécet! Igazatok is lehet, mert ismét a teljesítmény zavarba vergődhetek, ami sokszor meg is esik, de szerintem ez az alap biztos, amellyel nem tévesztek irányt.
Ha erősebb vagyok negatív beállítottságomnál, akkor a megfigyelő státuszomból közvetlenül be tudok lépni a mostba. Ha nem, akkor vagy tovább kell szenvednem, vagy a következőt gondolom: „Az Isten sötétbe burkolódzott, és nehéz tájékozódni.” Ez egy nem olyan régen készített filmben hangzott el, és nekem nagyon megtetszett. Mivel tudom, hogy a Megnyilvánulatlan létezik, hiszen nap mint nap megtapasztalom, legmélyebben a meditációim alatt, és ezekkel csak egyet akarhat, hogy tanítson. Tanítson a tudatosságra.

A nehézségek, a sötét időszakok felfoghatók, mint figyelmeztető vagy éppen segítőjelként. És ekkor megtörténik a tudatváltás……………..


[ Módosítva 2010 márc 24 sze, 12:49 ]
Vissza az elejére
Berill
2010 márc 24 sze, 01:00

Regisztrált tag #137
Regisztrált: 2010 febr 07 v, 01:34
Üzenetek: 296
Átolvasgattam az előző bejegyzéseimet, és megpróbáltam a hibákat kijavítgatni. Remélem, már érthetőbbek lettek. Tapasztalatom, hogy nem fogok közvetlenül a fórumba írni, hanem először pl. wordben megszerkesztem, átnézem és csak utána illesztem be ide.
Vissza az elejére
Berill
2010 márc 25 cs, 11:02

Regisztrált tag #137
Regisztrált: 2010 febr 07 v, 01:34
Üzenetek: 296
Az egyik barátom egy érdekes dolgot kezdet feszegetni a minap. Először előbujt bennem a szkeptikus oldalam, de végül is valamiért felkeltette az érdeklődésemet. A dolog az un. megvilágosodási skála, amibe az emberek a megvilágosodási szintjének megfelelően elért pontszáma alapján besorolhatók. A pontszám nem állandó érték, hanem időről-időre változhat. Azt viszont nem tudom, hogy más is alkalmazza-e, vagy csak az ő szüleménye. Én még hasonlóval sem találkoztam. A pontszámot nem önkényesen, hanem egy inga használatával állapítja meg. Én nem nagyon vonzódom ezekhez a hókuszpókusz lehetőségekhez, nem tartom megoldásnak, persze nem vetem el. Ha valaki a problémáira megoldást lát benne, ám használja. Engem csak elgondolkodtatott.
Hogy fogalmatok, vagy viszonyítási alapotok legyen a skála mértékéről itt van néhány ember pontszáma: Jézus kb. 900, Dalai láma kb. 690, ezekre emlékszem, és arra, hogy megvilágosodási szint kb. 600-nál kezdődik.
Ami számunkra érdekes, hogy vajon Eckhart Tolle milyen pontszámot ért el? Nekem, akinek nagyon sokat nyújt a meglátásai, meglepően alacsony pontszámnak tűnik: 555-öt. Tehát még a megvilágosodási szinten sincs. Barátom azzal próbált „vigasztalni”, hogy Tolle csak valamiféle közvetítő lehet.
Na erre a kis „lelkem” fel is mordult. Vártam egy kicsit, hogy valamelyest felocsúdjak meglepetésemből és tiszta fejjel elgondolkodjam, nem is igazán a Tolle pontszámain, hanem a saját reagálásomon.
Az egyik bejegyzésemben már írtam, idézem:
„Tehát dióhéjban. Kezdetben csak hiányzott valami, majd megtapasztaltam azt valamit, amire azt mondtam, hogy ki szeretném terjeszteni az életemre. Még nem tudtam hogy hogyan, de akkor jött Tolle.”
Tolle lehető legtisztább formájában adta át nekem azokat az „eszközöket”, amelyekkel a korábban kitűzött belső célokat megvalósíthatom. Vagyis Ő az az ember, aki a tudatlanságból a tudatosságba, a Megnyilvánulatlanba vezető út csapdáit, útjelzéseit legtisztább, legérthetőbb módon közvetítette felém. Egyébként a Domján Lászlónak adott interjújában ki is fejti népszerűségének logikai és értelmen kívüli magyarázatát.
Szerintem, Tolle kevésbé van elfoglalva a Megnyilvánulatlan leírásával, inkább az odavezető út általa megtapasztalt aspektusait tárja fel közérthetően, gyakorlatiasan. A Megnyilvánulatlant pedig csak sejteti. A többi megvilágosodott személy, Jézust is beleértve – ő Isten fia? – elsősorban a mennyország, a nirvána, a megvilágosodott állapot milyenségére helyezte a hangsúlyt.
Az óda vezető út a fontos és nem a cél. Ezt a kettőt sokszor felcserélem, még akkor is, ha a cél a Megnyilvánulatlan.


[ Módosítva 2010 márc 25 cs, 11:09 ]
Vissza az elejére
timeless
2010 márc 25 cs, 09:20


Regisztrált: 2009 szept 03 cs, 07:11
Üzenetek: 72
Szia Berill!Először is örülök neki, hogy megosztod velünk a tapasztalataidat, meglátásaidat és ezzel szerintem nem vagyok egyedül.Egy-két gondoltat tennék csak hozzá az eddigiekhez.Említetted a szenvedést, amire én lehetőségként és hálával gondolok hiszen az által járhatom a jelenlegi utam. Ha nem lenne, nem is foglalkoznék Eckharttal és a megvilágosodás témájával.A tudati szintek kalibrálás le van írva a David R. Hawkins - erő kontra erő és a valódi én hatalma c. könyvében is. Ajánlom mindenkinek a fenti két mű elolvasását mert már azzal is emelkedik az egyén tudatszintje ha kapcsolatba kerül ezekkel a művekkel, ill. bármilyen más hasonló tiszta írással. Példa kedvéért itt megemlíteném Eckhart Tolle-t. Maga a kalibrálás egy kineziológia tesztválaszon alapul amit bárki könnyen elsajátíthat. Aminek elsajátítása az alábbi előnnyel is jár - részlet a könyvből " Mostantól kezdve tehát a történelemben először bármely állításról kideríthető, hogy igaz-e vagy nem és lemérhető bármely személy, szervezet vagy eszme valódi értéke." A fenti módszerrel Domján Laci lemérte Eckhart-ot és ha jól emlékszem 935 vagy 945-ös értéket kapott. A maximum az 1000, ennél többet nem képes elviselni az emberi test és idegrendszer. 1000-es szinten álltak a nagy avatárok is úgy mint Jézus vagy Buddha. " Egyetlen 1000-es tudatszinten álló avatár is már tökéletesen ellensúlyozza az egész emberiség teljes negativitását."Itt egy videó a témáról Domján Laci előadásában:
##SANITISED## width="425" height="344">##SANITISED## src="http://www.youtube.com/v/ vx7vPpeEx5E&hl=en_US&fs=1&" type="application/x-shockwave- flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="344">##SANITISED##>##SANITISED##>
Személyes véleményem, hogy óriási jelentősége van annak, hogy az emberi tudatszint emelkedjen...Végezetül pedig igen, Eckhart az útjelzőket adja meg és a kapuig elvezett onnan pedig már nekünk kell tovább mennünk - hiszen ezt a lépést senki más nem teheti meg helyettünk.

Ha a fenti írásom felébresztette a fájdalomtested, akkor itt a nagyszerű alkalom, hogy megfigyelhesd azt működés közben!
"A tudatosság, amely én vagyok, önmaga tudatára ébred. Íme a dualitás vége."
Vissza az elejére
Judit
2010 márc 25 cs, 11:47

Regisztrált tag #6
Regisztrált: 2009 okt 18 v, 06:57
Lakóhely: Szeged
Üzenetek: 68
Bocsi, én ezt nem értem!

A nyugati kultúrában mindig mérnek, igazolni akarnak mindent a technika vívmányaival. Részint a Timeless által idézett rész hatására nyitottam tágra a szememet...

" Egyetlen 1000-es tudatszinten álló avatár is már tökéletesen ellensúlyozza az egész emberiség teljes negativitását."

Ha a fenti elképzelés a valóságot tükrözi, akkor Buddha vagy Jézus idejében (maradjunk az általunk ismert, 1000-es szinten működőknél) miért nem változott akkorát a világ. Jézus tevékenykedése után szakadt rá Európára a sötét középkor!

Judit
Vissza az elejére
Berill
2010 márc 26 p, 11:33

Regisztrált tag #137
Regisztrált: 2010 febr 07 v, 01:34
Üzenetek: 296
Sziasztok,

Köszönöm a hozzászólásaitokat és Timeless lelkesítő szavait. Ezekből is látom, hogy hasonló dolgok, témák, és problémák mozgatnak, motiválnak minket.
Tudatossági szint mérési lehetőségéről eddig nem tudtam, de Timeless részletes ismertetése szerint tehát létezik, és sokan különböző következtetések levonására használhatják. Ismételnem kell magam, hogy engem nem nagyon tudott lázba hozni, csak elgondolkodtatott: Vajon ez az ismeret előrébb visz minket, vagy csak újabb információ az ismeret „tárházunkba”? Nem elég csak érezni, hogy pl. Tolle egy nagyszerű gondolkodó, meglátó és szellemi vezető, mint ahogy itt sokan érezzük is?
A Judit felvetését az első elolvasásra nem tudtam hová tenni. Én el tudom képzelni és fogadni, amit Timeless a magas szintű avatárokról közöl velünk. De hogy pl. Jézus után miért következik a sötét középkornak nevezett időszak, ami állítólag a legújabb kutatások szerint nem is volt annyira sötét? Ésszerű magyarázatot nem találok erre, csak van egy megérzésem.
Nem mennék bele magas röptű történelmi magyarázatokba, hanem a saját életemből hoznék fel egy meglátást, amely ma reggel, rögtön azután, hogy elolvastam az új bejegyzéseket, villant át az „agyamon”.
A napokban írt néhány bejegyzésem alatt egy kérdés kezdett motoszkálni bennem, inkább mint egy belső érzés: Miért nem vagyok magasabb tudatossági szinten, miért nem ragyog át rajtam jobban a Megnyilvánulatlan? Ezek nem elégedetlenségként, hanem valami jelzésképpen érkeztek hozzám. Arra motiváltak, hogy nézzek magamba, és tudatosítsam mind azt, amit látni fogok ott, bármi legyen is az.
Ma reggel egy kis időt szántam erre, és meditáltam. A meditáció alatt a felröppenő gondolatokkal, érzésekkel nem volt gondom, mert ahogy jöttek, úgy el is tudtam engedni őket. Minél mélyebbre mentem, annál inkább éreztem a Megnyilvánulatlan közelségét, a Fényt, de egy kellemetlen érzés is kezdet magával ragadni. Mint ha egy nagy falba ütköznék, ami akkora ellenállást fejtett ki rám, hogy már kezdtem magamat kényelmetlenül érezni. Sőt még egy hang is figyelmeztetett, gondolom az egom, hogy ha áttöröd a falat, akkor „meztelen” és védtelen leszel a támadásokkal szemben. A félelem. Még lokalizálni is tudtam a helyét a mellkasomban és az körül.
Annyira erős volt ez a fal, pajzs, blokk, akárminek is nevezzük, hogy mélyebbre nem engedett, közben a telefonom is megszólalt, de örültem annak, hogy tudatosodott bennem, és tudom, hogy mivel állok szembe.
Kérdezhetnétek, hogy a Judit felvetése és a személyes tapasztalatom között hol a párhuzam?
Ahogy saját életünkben megjelenik a Fény, vele együtt megjelenik annak ellentéte, mint pl. nálam egy igen erős fájdalomtest, pajzsként elhitette velem, hogy csak ő tud segíteni. Ha az emberiséget nézem, akkor szerintem ugyan ez játszódik le, csak egy sokkal nagyobb harcmezőn. Az ellenfelek? az egyik oldalon Jézus, a megvilágosodásával, az isteni mivoltával, a másik oldalon a kollektív tudatlanság, a kollektív fájdalomtest. Ebben a harcban, ahogy tények is mutatják, még addig sem jutott az emberiség, mint én a saját kis harcmezőmön. A kollektív még nem volt felkészülve, hogy átváltson tudatossággá, hanem az értetlenségbe, elégedetlenségbe fordulva tovább erősítette saját magát.
A kérdés maradt: Mi kell hozzá, hogy a mérleg nyelve átbillenjen, hogy megtörténjen a váltás?
Szerintem: a sok kis Buddha, a sok kis Jézus, a sok kis E. Tolle.
Vissza az elejére
Napsüti
2010 márc 26 p, 01:11
Regisztrált tag #152
Regisztrált: 2010 febr 15 h, 09:08
Üzenetek: 37
Kedves Berill, Én is szeretném megköszönni Neked a bejegyzéseket. Valóban, akik próbálják útjukat tudatosan járni, hasonló tapasztalatokat élnek át.
Szerintem minden másokról szóló adat érdekes, ha gondolatébresztő, akkor azért, ha ellenérzést kelt, akkor azért. Mint minden információ, ez is rezgéseket hordoz, és különböző húrokat pengethet meg az emberben. Ki tudja, hogy ez aztán hova vezet, milyen harmonikusokat fog találni, vagy milyen diszharmóniát ébreszt.
Például amit Te írsz, engem elgondolkodtat, vagy felismerésre késztet, próbálok tanulni belőle. Amikor hasonlókat olvasok ahhoz, ami magam is átélek, egy kicsit megnyugtat, hogy nem vagyok egyedül azaz a Te valóságod hasonló rezgése megtalálja az enyémet és ez jó érzés.

Mindenkinek megvan a maga kis "harcmezeje" és halad rajta, ahogyan tud. Én ajánlom mindenkinek a "Lelkünk útjai" című 3 kötetes könyvet, talán ismered/ismeritek. Több életre kiterjedő kérdésre adhat választ.

Most jutott eszembe Berill: legközelebbi meditációd alkalmával talán a nagy falban építhetsz egy kis ablakot, amit bekukucskálhatsz, majd egy nagyobbat, majd egy ajtót, Így talán beengeded Magad saját Magad csöndjébe.
Vissza az elejére
Oldal:       >>  

Moderátorok: timeless, xxx

Ugrás:     Vissza az elejére

Powered by e107 Forum System
[Welcome]

Felhasználó:

Jelszó:


Jegyezd meg!

[ Regisztráció ]
[ Elfelejtett jelszó? ]


Közösségi Megosztás
Idézetek Tolle-tól

-oOo-
Minden bőség alapja: méltányolni az életedben már meglévő jót.
-oOo-

Még több idézet


Szavazás

Milyen gyakran alkalmazod Tolle jelenlét gyakorlatait?

Nem szoktam gyakorolni

Minden nap rendszeresen

Egy-két naponta

Egyszer-kétszer hetente

Havonta eszembe szokott jutni párszor

Néha egy-két hónap is eltellik nélküle

A szavazás korlátozva csak tagoknak

szavazat: 113
Korábbi szavazások
Chatbox
Üzenetek írásához regisztrált tagnak kell lenned - jelentkezz be, vagy regisztrálj


Teri
máj 16 : 23:16

Teri
ápr 04 : 20:07

NN
jan 07 : 12:46

NN
aug 17 : 13:39
Ez tényleg jó volt, köszi!
- LINK -

Teri
aug 15 : 16:17

Teri
aug 13 : 18:18
Seth megszólal (hangoskönyv, ÚJ) - LINK -

Teri
aug 13 : 17:41
Ramana Maharshi film, magyar felirattal (ÚJ) - LINK -

Teri
aug 13 : 17:27

Teri
jan 24 : 11:53

Teri
jan 24 : 11:48

Teri
jan 24 : 11:47

Zsolesz
dec 23 : 04:15
Egy kihalt fórum is lehetőség, hogy a spirituális egó újabb siker-művét reklámozhassa.
A spiri bölcselkedés is jobban megy, ha közben dől a lóvé!

Shaw
dec 21 : 10:51
Tíz tipp, hogy hogyan segíthetjük elő azt, hogy gyermekeink egyénisége spirituálisan kivirágozzon
- LINK -

Shaw
nov 23 : 16:47
Az ölelés, mint spirituális kapu

- LINK -

Roby_T
nov 22 : 11:24
Az óceán látható,
a felhő látható.
A kettő közötti átmenet átalakítóereje vagyok én.
...csak néha megpihenek változó óceánként, felhőként.

Shaw
nov 20 : 17:14
A szellemi születés elmarad?
- LINK -

Teri
okt 02 : 22:56
(magyar felirat alul beállítható )
az "én" illúziója
- LINK -

Bigcsok
szept 20 : 17:31
?

Teri
júl 25 : 23:31
Gergőnek:
- LINK -

Teri
júl 23 : 14:48

Ibolyka
máj 15 : 09:40
Kedves Teri!

Köszönöm. Beszélgetni szeretnék néha, de akkor ezt nem is teszem. Köszönöm. Csodás
utat.

Teri
máj 14 : 13:27
Ibolyka, már senki sincs itt, FB-ra (meg nemtudomhova) átmentek, ott van Tolle oldal, ott kérdethetsz, innen viszont letölthetsz ezt azt

Teri
máj 14 : 13:23

Ibolyka
máj 12 : 14:18
Sziasztok! Csodás délutánt mindenkinek!
Én most ismerkedem.Ti itt aktív életet éltek?

Teri
máj 01 : 23:46
Gergőnek
- LINK -


Olvasmányok
Mi a spirituális föleszmélés?
- LINK -

Az ego
- LINK -

A belső test
- LINK -

A boldogság titka
- LINK -

A halhatatlanság kétségbevonhatatlan bizonyítéka
- LINK -

Megvilágosodás? Mi az?
- LINK -

A Csend
- LINK -

Fölébredés
- LINK -

A Tudat
- LINK -

Frekvenciatartók
- LINK -

Nem kulcsfontosságú a gondolkodás
- LINK -

A csend és a belső csend
- LINK -

A fájdalomtest föloldása
- LINK -

Vess véget az idő káprázatának
- LINK -

Mit tegyünk a fájdalomtesttel?
- LINK -

A fölébredt cselekvés három módja
- LINK -

A fölébredt cselekvés három módja - Elfogadás
- LINK -

A fölébredt cselekvés három módja - Élvezet
- LINK -

A fölébredt cselekvés három módja - Lelkesedés
- LINK -

Mi a különbség közted és a spirituális mester között?
- LINK -

Egy-két lényeges dolog Eckharttól.
- LINK -

Ő használ téged! Ez a betegség!
- LINK -

Amíg az elmével azonosulsz addig a fájadalom elkerülhetetlen.
- LINK -

A múlt fájdalma: a fájdalomtest föloldása.
- LINK -

Hozzáférni a Most erejéhez.
- LINK -
Holdtlte
CURRENT MOON
Jósgömb

Kérlek írd meg a kérdésed amire választ szeretnél kapni!



TolleTube Kicsiben
Copyright © 2009-2014 - Minden jog fenntartva uj-fold.hu