Regisztrált tag #1992 Regisztrált: 2015 nov 01 v, 11:14 Üzenetek: 2
Sziasztok! Tudom, hogy semmi közöm hozzá, de leírom a saját elmémmel és észrevételeimmel kapcsolatos tapasztalataimat. Hátha ki tudsz / tudtok ragadni valamit belőle, ami segíthet felismerni magatokban ugyanazt. Szóval arról van szó, hogy a teljes érzelem és gondolat mentesség elérése a cél, amikor az ember önismereti gyakorlatokba kezd, és azt az érzelemmentes tiszta lelkiállapotot kell ahhoz fenntartani, hogy olyan gondolatok ne foglalkoztassanak, hogy mi történt, vagy mi nem történt meg. Az érzelmi energia azt az agyterületet használja gondolkodásra, amire manapság azt mondják, hogy az agy kb. 5 százaléka. Amikor az azon az agyterületen lévő beidegződések működnek, az azt jelenti, hogy érzelem is van. Ha megszünteted mindet, akkor kerülhetsz olyan lelki állapotba, amiről tolle is beszél. Olyankor az érzelmi energia átváltozik lélek energiává, lelki erővé, amivel képes lehet az ember az egész agyát használni. Érzelmi energiával ugyanúgy lehet teremteni, mint a másik fajtával. Pontosabban ha érzelmi energia használja a gondolkodásod, akkor az teremt rajtad, az elméden keresztül.Azért nem tudja az ember, hogy mit is teremt az érzelmi gondolkodással, mert nem tud róla, hogy mondjuk van kb 1000 ilyen beidegződése, amit a figyelmével éltet, ezek az érzelmi energiák ejtik rabul a gondolatot a beidegződésen. Ha mondjuk ennyi beidegződött gondolatom van és nem tudok róla, akkor arról sem tudok , hogy az érzelmeim és a gondolataim által teremtődik valami. Ez a tudattalan gondolkodás és tudattalan teremtés. A lelki energiával viszont már nem tudattalanul teremt az ember, hanem tudatosan, hiszen az a lényege, hogy az agyi beidegződéseinket megszüntetve, így az érzelmeinket is, olyan lelki erőre tegyünk szert, amivel azt teremtünk, amit mi akarunk a képzeletünkkel, vagy egy gondolattal. Hiszen így már annyi és olyan minőségű energiával tudjuk ellátni, a gondolatot, elképzelést, vagy lehetőséget, hogy sokkal hamarabb megjelenik számunkra idekinn is. Számomra egy olyan gyakorlat van, ami hatásos. Ez pedig az, hogy mindig a lehető legtöbb figyelmet összpontosítsam a testembe. A lényeg az, hogy az elmétől vonja el az ember a figyelmét. Akkor volt hatásos,ha mindennap gyakoroltam. Egy idő után meg már gyakorolni sem kell, mert a gyakorlás nehézségét, mindig az adja meg, hogy mennyi beidegződés van az agyunkban és hogy mennyire vagyunk zaklatottak a gondolatok és érzelmek miatt. A gondolat elektromágneses indukciót vált ki a testből, ez az érzelmi aktivitás. Valójában csak tapasztalati energia. A te energiád látja el. Ahol a figyelmed, ott az energiád, ahol az energiád, ott van a teremtésed tárgya. Szerintem csak a kitartó és rendszeres gyakorlás hoz eredményt. Egyébként, csak eleinte nehéz. Ezzel nem a többi ember képességeit akartam becsmérelni. Köszi, hogy írhattam. Sziasztok!
Regisztrált tag #2010 Regisztrált: 2016 jan 14 cs, 10:45 Üzenetek: 1
Nekem a gyakorlás segít. Most (is) elég sok kellemetlen élmény ér és ilyenkor pl amikor takarítok, megélem a belső érzést. Arra figyelek amit csinálok és nem várom, hogy a végére érjek. Figyelem a belsőt, a szorongást a testemben. Akkor követek el "hibát" ha várom, hogy végre túl legyek az érzeten. A várakozás inkább elhúzza a dolgot. Hosszú évekig volt aritmiám és amikor hajlandóvá váltam leűlni és csak befelé koncentrálni és elfogadni a helyzetet 15 perc után az aritmia elmúlt és soha többet nem jött vissza. Ugyan ezzel a módszerrel múlt el egy 3 évig tartó légszomjam amit szintén a szorongás okozott. Egyre türelmesebb vagyok nehéz helyzetekben magamhoz. Elfogadtam, hogy az életben mindig is lesznek nehéz helyzetek. Megélem a tehetetlenséget. A mai napon egyáltalán nem úgy mennek a dolgaim ahogy szerettem volna, és tudom, hogy egész életemben gyakorolni fogom a jelenlétet. De elfogadni és megélni mindent amin nem tudok változtatni hatalmas belső erőt ad. És néha megjelenik a kreativitás.
Hol a hiba?
