Egy gondolat kifejtését engedjétek meg nekem, amely talán egy parányi felismerés is egyben. Megnyilvánulatlant megközelítő szavak,és szavak alkotta gondolat csak is tökéletlen lehet. Formával a formanélkülit leírni lehetetlenség. Szavak és mondatok csak abban az irányba mutatnak, tehát az igazság a szavakon túli. Mégis szavakkal létrehozható egy bizonyos paradoxon, amely aktiválhatja az a bizonyos időrést az elmén. Hogy megvilágosítsam az előbbieket két példa Tollétól: Fogadd el, hogy nem tudsz a jelenben lenni. És máris a jelenben vagy. Közönséges fémet arannyá, szenvedést megvilágosodássá transzmuld! Szerintem ezek miatt is lett Tolle annyira népszerű köreinkben. Így az én gondolatom a következő:
Amikor a nyugalmad, békességed, kiegyensúlyozottságod, hidegvéred forog kockán, legyél Te a legönzőbb a világon ezekkel kapcsolatban! Legyél egoista! Te vagy a legfontosabb!
Remélem most már eléggé megdöbbentettek ahhoz, hogy megmagyarázzam az előbbieket. Magamat rengetegszer rajta kapom, hogy helyzeteket vagy személyeket valamiért többnek vagy kevesebbnek ítélem meg magamnál. Ez pedig furahelyzeteket, ellentmondásokat, ellenállásokat szül. Semmiképp sem vezet a jelenbe. Viszont ha kihasználom az egoizmusomat és ráirányítom annak energia impulzusát a belső állapotom mibenlétére, akkor egoizmusom által legfontosabbnak tartott pl. nyugalmam energiát kap és elkezd felerősödni. Ez több, mintha csak azt mormolnám magamban: Nyugodt vagyok! stb.. És tudjuk, hogy a nyugalom, mint belső csend a megnyilvánulatlan darabkája, kapuként szolgál oda….
Akár így is mondhatnám: Közönséges fémet arannyá, egoizmust megvilágosodássá transzmutáld!
Ilyen elme paradoxonokat -ahogy te hívod- használ Anthony de Mello is többek között a Csend szava és különösen az Abszurd egypercesek c. könyveiben. "- Ez az ember képtelenségeket mond - mondta egy látogató a Mester egyik beszéde után. Az egyik tanítvány erre így válaszolt: - Te is képtelenségeket mondanál, ha a Kifejezhetetlenről próbálnál beszélni. Amikor a látogató magának a Mesternek is megmondta a véleményét, ezt a feleletet kapta tőle: - Senki sem mentes attól, hogy butaságokat mondjon. Ám nagy baj, ha mindezt ünnepélyesen tesszük."
Amikor a nyugalmad, békességed, kiegyensúlyozottságod, hidegvéred forog kockán, legyél Te a legönzőbb a világon ezekkel kapcsolatban! Legyél egoista! Te vagy a legfontosabb!
Akár így is mondhatnám: Közönséges fémet arannyá, egoizmust megvilágosodássá transzmutáld!
Berill! Ha ez így működne, akkor már nagyon sok Felébredt ember lenne a Földön.
Amit írsz a tulajdonképpen az ego művelése, az ego, aki uralja az elmét. Persze ezt sok gyakorlással megteheti, de mit érhet el vele? Létrehoz egy belső, halott ürességet, amit az akarat erőfeszítésével tarthat fennt bizonyos ideig.
Az ilyen egoizmus soha nem transzmutálódhat át a Szellem, a Jelenlét aranyává!
Ezt az aranyat nem is kell elkészíteni, hisz ez már létezik, sőt mindig is létezett!
Olyan ez, mint amikor az ember állandóan nyitott szemmel járva vizslatja a környezetét, mert tudja, hogy egy nagy darab gyémánt van valahol a közelében. Mindent átvizsgál, csak a saját zsebében nem keresi! Teszi ezt azért, mert régóta arra kondicionálták, hogy a gyémánt rajta kivül létezik!
Nézz be a zsebedbe is!!!!
[ Módosítva 2011 nov 04 p, 06:18 ] "Megtartani a jelen pillanatot a maga teljességében, anélkül hogy bármi többet várnék el tőle"
"Fedezd fel, mi az, amire minden más rávetül, és akkor a tiszta JELENLÉT-ként fogsz megmaradni"
Nagyon nem szeretnék belegabalyodni abba, amit már több mint egy éve leírtam. De ami a mostani elolvasáskor lejött azt egy egyszerű közmondással tudnám helyettesíteni: Kutyaharapást szőrével.... Teljesen igazad van az ok fejtésedben, és egy film részlet jut eszembe. Az Asterix és Obelix az olimpián című filmben a következő hangzik el a két főhős között. Obelix következőt mondja: "Az az igazán erős, aki vissza tudja magát fogni. Én sosem leszek ilyen erős"
Egy gondolat kifejtését engedjétek meg nekem, amely talán egy parányi felismerés is egyben. Megnyilvánulatlant megközelítő szavak,és szavak alkotta gondolat csak is tökéletlen lehet. Formával a formanélkülit leírni lehetetlenség. Szavak és mondatok csak abban az irányba mutatnak, tehát az igazság a szavakon túli. Mégis szavakkal létrehozható egy bizonyos paradoxon, amely aktiválhatja az a bizonyos időrést az elmén. Hogy megvilágosítsam az előbbieket két példa Tollétól: Fogadd el, hogy nem tudsz a jelenben lenni. És máris a jelenben vagy. Közönséges fémet arannyá, szenvedést megvilágosodássá transzmuld! Szerintem ezek miatt is lett Tolle annyira népszerű köreinkben. Így az én gondolatom a következő:
Amikor a nyugalmad, békességed, kiegyensúlyozottságod, hidegvéred forog kockán, legyél Te a legönzőbb a világon ezekkel kapcsolatban! Legyél egoista! Te vagy a legfontosabb!
Tűnődésemben imént eszembe jutottak, mit írtál. Egy példát idéznék a könyvből: "Vagy van valami, amit tenned „kéne”, és mégsem teszed? Akkor kelj föl, és tedd meg azt most! A másik lehetőség, hogy teljesen elfogadod jelenlegi inaktivitásodat, lustaságodat vagy passzivitásodat, ha ez a választásod. Menj bele teljesen! Élvezd! Légy a tőled telhető leglustább és legtétlenebb! Ha teljesen és tudatosan mész bele ebbe a viselkedésformába, akkor hamarosan ki is jössz majd belőle. Vagy talán nem. De bárhogy is alakul, nem lesz belső konfliktus, ellenállás, negativitás." Ami a lényeg, hogy ne legyen lelkifurdalásod, bűntudatod azzal szemben, amit érzel, "ami van" a jelen pillanatban! Tehát ez az elfogadás.. Jelen lenni, megfigyelni-elfogadni, ami van.
Regisztrált tag #1053 Regisztrált: 2012 febr 15 sze, 03:10 Lakóhely: Budapest Üzenetek: 107
Sziasztok!
Már rég nem voltam, mert azt mondtam, hogyha csak okoskodni tudok, akkor nem írok! Ezért most is csak egy idézetet küldök Buddhától, ami az okoskodásról szól! Nem bántásként, csak úgy megragadott!:)
"Légy önmagad mestere! Tanulhatsz külső mesterektől, megfigyelheted, hogy ők hogyan érték el a felébredést de a legfőbb, legnagyobb mester benned van!
A Buddha tudott valamit, hisz mikor halálos ágyán Ánanda, a kedvenc tanítványa megkérdezte, hogy kit tesz meg utódjául ezt válaszolta: "Legyetek önmagatok végső menedéke Ánanda, ne keressetek külső menedéket. A Tan legyen menedéktek nem más."
Ne feledjétek, ha nem magad éred el a bölcsességet, akkor az meddő okoskodás! (Buddha)"
Tiszta szívű szeretettel: Alex A lelked nem a tiéd, azt kaptad és visszaadod, hogy újra értelmet nyerjen az egészben, az Úrban.
Regisztrált tag #1538 Regisztrált: 2013 júl 26 p, 03:05 Üzenetek: 3
Remek gondolatok! Mos nyer számomra értelmet az "ima-állapot" kifejezés (nem Tolle tollából): amikor a Megnyilvánulatlant keressük - bármilyen eszközzel -, akkor sok esetben meg is találjuk, csak nem tudunk róla! Össze lehet vetni a zen szatori-fogalmával, ami egyfajta mini-megvilágosodás. A zen szerint szatorik sorozatát éljük át, csak nem tudunk róla, avagy tudunk róla, csak nem vagyunk képesek megtartani az állapotot. Hát erőszakkal biztos nem lehet. Ez amolyan - nézd, ott repül egy kismadár - szerű állapot, és csak akkor kaphatod el, ha nem indulsz érte...
"Ne feledjétek, ha nem magad éred el a bölcsességet, akkor az meddő okoskodás! (Buddha)" ???????? Akkor mi van a "tanítással"????????
sztem. úgy érti, a tudást szavakkal nem lehet átadni, hiába a tanítás, ha belül nem érik(értődik) meg addig csak üres szavak de ha valaki pontosan idéz úgy, hogy ő maga nem érti, akkor mint a tanítás puszta terjesztője hasznos lehet ha hozzátesz bármit, amivel elferdíti az eredeti tanítást akkor viszont kárt okozhat azoknak, akik puszta követői a szavaknak, nem okoskodnak, csak elfogadnak mindent úgy, ahogy írva van, vagy ahogy elferdítik nekik... "Itt az idő, hogy észrevegyem: minden gondolatom egy illúzió! " (Horváth Mónika )Mikor felébredsz megszűnnek a kérdéseid, mert a felébredés az én hiánya és mindig csak az én keres.(Suhajda Zsolt)
Elme paradoxonok
