Elértem egy olyan állapotot Mennyei Atyánk kegyelméből, amikor már nem érzem sem az egóm, sem a fájdalomtestem. Nem ítélkezem! Megmutatták nekem, hogy tulajdonképp ez az anyagi világ, ez a hús vér test, tulajdonképp csak egy köpeny, amely elhasználódik és levetjük, majd akinek még tanulnia kell, az újra fölveszi ezt a köpenyt. Ráébresztettek arra, hogy ez az anyagi világ az illúzió, és a valódi otthonunk odaát van, nem tudom nektek leírni, hogy az milyen csodálatos! Álltalában azok jönnek vissza akik nem látnak a köpeny mögé, és nem látják meg minden embertársukban a SZERETETTET! Higgyétek el Mennyei Atyánk oly mértékben ontja ránk szeretetét, mint mikor nyári zápor esik rád, csak ettől nem leszel nedves! Semmi sem létezne a szeretete nélkül, és én ezt megtapasztaltam. Roszzul írom, hogy én, hanem a tudatos tudatom, vagyis a lelkem, amely zokogott az örömmámortól. Próbálom nektek leeírni az érzést amin átmentem, megszűnt minden, nem volt fent és lent, sem jövő sem múlt, eggyáltalán maga az idő sem létezik, sem sötétség se fény, csak az egység, és a mélységes szeretet, és éreztem, hogy minden mindennel összefügg. Mindenben ott van Mennyei Atyánk szeretete! Nem tudom, hogy ez az állapot amibe vagyok, hogy ez mi, de olyasvalami lehet mint a felébredés. Már az sem érdekel, ha az utcára kerülök és hajléktalan leszek, mert tudom, hogy a Mennyi Atyánk velem van, és azt tesz velem amit csak akar, mert ez a hús vér köpeny és ez az anyagi világ elvesztette jelentőségét számomra. A tökéleteségből indultunk és oda térünk vissza, ez már számomra bizonyos! És végezetül de nem utolsó sorban, Jézus szavai amit buzgón gyakorlok!
"Mindig arra kértelek benneteket, hogy bocsássatok meg, ne áldozatokat hozzatok! A megbocsátás, a kegyelem, az egó nagy áldaozathozatala! Amikor már nem vágysz többé a bosszúra, az önigazolásra, amikor az igazsággal nem játszol többé, amikor el tudod fogadni, hogy nem a te hatalmadban áll magadat igazzá, másokat rosszá minősíteni, ha már nem akarsz másokkal szembeszállni csak azért, hogy te kerekedj felül, akkor megérted, mi a kegyelem. Az egó nem élheti túl a kegyelem hatalmát."
Üdv: Alex
Nem értem, hogy ennek mi köze van az ön-kutatás fórumához. Inkább az egójátékokhoz illenne.
Regisztrált tag #1169 Regisztrált: 2012 máj 06 v, 07:59 Lakóhely: Eger Üzenetek: 973
kriszti65 írta ...
Shaw írta ...
Kedves Alex!
Szép álmod van (itt nem az álom klasszikus fogalmára gondolok, hanem arra, amit éber állapotodban az elméd vetít ki köréd).
Az ön-kutatás egy nagyon álom ellenes dolog, minden álomból, minden személyes történetből felébreszti azt, aki komolyan foglalkozik vele.
Úgy látom, hogy te még a személyes történetedbe vagy beleszerelmesedve és abba, hogy mi minden adatott meg neked.
Hidd el, hogy mindez csak csalóka ábránd, ami szóra sem érdemes.
Üdv: Shaw
"Egy fa alatt ül a mester és a tanítványa. A mester 17 éves. A tanítványa 70 éves. A mester tanítása abból áll, hogy hallgat. A tanítvány hallgatja a mester hallgatását, és minden kétsége eloszlik."
Regisztrált tag #1053 Regisztrált: 2012 febr 15 sze, 03:10 Lakóhely: Budapest Üzenetek: 107
Sziasztok!
Látom fölkavartam egy kicsit az érzelmeket, de nem baj!:) Minden ember másként látja a világot addig ameddig föl nem ébred. A munkahelyemen nem értenek de nem is bántanak. Sok régi barátom elhagyott, mert nem értik a változásomat, és inkább nem keresnek, sőt inkább kinevetnek. A kondícionáló terembe sem járok mert már azt is hiúságnak tartom. Nap mint nap próbára vagyok téve, az utcán, a villamoson, a metrón, a közértben, mindehol. Ha negatív hatás ér, már csak mosolygok rajta, a fájdalom testem már csak egy pozitív rezgés. Ha találkozom egy hajléktalannal, akkor még az utolsó 50-forintosomat is odaadtam, egy esetben még a kabátomat is, mert nekem volt még egy, és valami azt súgta, hogy annak az embernek nagyobb szüksége van rá mint nekem. Már nem tudnak megbántani az emberek, egyszerűen nem kavarog bennem semmi ha valami negatív energia közeledik felém. Azt vettem észre ha mosolygok, azt hiszik hogy valami nincs rendben nállam és békén hagynak. A feleségem se érti ezt a válltozást, lehet, hogy elválik tőlem, de már ezen is csak mosolygok. Ha már ti is kinevettek, azon én is csak mosolygok, Ez van ez történt velem.
Üdv: Alex
[ Módosítva 2013 márc 07 cs, 05:16 ] A lelked nem a tiéd, azt kaptad és visszaadod, hogy újra értelmet nyerjen az egészben, az Úrban.
Szép álmod van (itt nem az álom klasszikus fogalmára gondolok, hanem arra, amit éber állapotodban az elméd vetít ki köréd).
Az ön-kutatás egy nagyon álom ellenes dolog, minden álomból, minden személyes történetből felébreszti azt, aki komolyan foglalkozik vele.
Úgy látom, hogy te még a személyes történetedbe vagy beleszerelmesedve és abba, hogy mi minden adatott meg neked.
Hidd el, hogy mindez csak csalóka ábránd, ami szóra sem érdemes.
Üdv: Shaw
Kedves Dyra!
Van egy rossz hírem a számodra(otokra)! A jelenlétet nem tudod bunkósbottal agyonverni, bármennyire is zavarja az az egódat! Persze ez az elmének egy tipikus reakciója a Jelenlétre!
Látom fölkavartam egy kicsit az érzelmeket, de nem baj!:) Minden ember másként látja a világot addig ameddig föl nem ébred. A munkahelyemen nem értenek de nem is bántanak. Sok régi barátom elhagyott, mert nem értik a változásomat, és inkább nem keresnek, sőt inkább kinevetnek. A kondícionáló terembe sem járok mert már azt is hiúságnak tartom. Nap mint nap próbára vagyok téve, az utcán, a villamoson, a metrón, a közértben, mindehol. Ha negatív hatás ér, már csak mosolygok rajta, a fájdalom testem már csak egy pozitív rezgés. Ha találkozom egy hajléktalannal, akkor még az utolsó 50-forintosomat is odaadtam, egy esetben még a kabátomat is, mert nekem volt még egy, és valami azt súgta, hogy annak az embernek nagyobb szüksége van rá mint nekem. Már nem tudnak megbántani az emberek, egyszerűen nem kavarog bennem semmi ha valami negatív energia közeledik felém. Azt vettem észre ha mosolygok, azt hiszik hogy valami noncs rendben nállam és békén hagynak. A feleségem se érti ezt a válltozást, lehet, hogy elválik tőlem, de már ezen is csak mosolygok. Ha már ti is kinevettek, azon én is csak mosolygok, Ez van ez történt velem.
Üdv: Alex
HÚÚÚ, ez nagyon ide illik!!!!
Shaw írta ...
Fontos vagyok egójáték
Az egó elhiteti velünk, hogy fontosak vagyunk, a nagy megnyilvánulás, az összemberi tudat egy kis részeként is. A lelkünk örökké él, a halál csak egy születés. Lelkünk örökké fejlődik, minden tapasztalat egy újabb tégla az örökkévalóság templomában stb.
Miért tudja ezt elhitetni velünk az egó?
Egyrészt az egó tartalmát az eddigi életünk során összeszedgetett (olvasott, hallott) tudásunk alkotja. Ha soha sem olvastál volna ezoterikus témájú könyveket, vagy nem hallgattál volna ilyen előadásokat, akkor az egód tartalma egészen máss lenne, így más gondolatokkal nyugtatna meg (Pl: együnk, igyunk, szeretkezzünk, hisz csak egy életünk van).
Másrészt mindenkiben él az "ősemlékezés", ami saját belső rég elfelejtett központunkból származik és legtöbb esetben egy tudattalan vágyakozásként él az emberben. Ennek a tudattalan vágynak ad formát az ego azzal, hogy egy hamis célra irányítja. Ez pedig: tökéletessé válni úgy, hogy az az egót is magába foglalja. Ez egy őszinte törekvése az egónak, azonban ezt a formák szintjén lehetetlen megvalósítani, a formákat nem lehet örökéletűvé tenni. Persze ezt mind a jövőben akarja elérni.
Így nem szabad ennek az egójátéknak sem bedőlnünk.
A tökéletességet már itt és most átélhetjük, ha átadjuk magunkat a jelen pillanatnak és engedjük, hogy a Lét öröme magával ragadjon bennünket.
Regisztrált tag #1210 Regisztrált: 2012 jún 17 v, 07:14 Üzenetek: 195
hajni19840203 írta ...
Shaw írta ...
Kedves Alex!
Szép álmod van (itt nem az álom klasszikus fogalmára gondolok, hanem arra, amit éber állapotodban az elméd vetít ki köréd).
Az ön-kutatás egy nagyon álom ellenes dolog, minden álomból, minden személyes történetből felébreszti azt, aki komolyan foglalkozik vele.
Úgy látom, hogy te még a személyes történetedbe vagy beleszerelmesedve és abba, hogy mi minden adatott meg neked.
Hidd el, hogy mindez csak csalóka ábránd, ami szóra sem érdemes.
Üdv: Shaw
miért higgyen és kinek ?! ki az, aki hitet akar adni ?! Tolle "tanításában" gyakran elhangzik "Ne higgy nekem" nem véletlenül...
de kinek is kell erre a figyelmét felhívni?! és ki beszél ön-kutatásról?!
csupán "gyermeki" kérdések ezek, nem várnak válaszra
Teljesen egyetértek Veled. Nagyon is helyes kérdések ezek, amire nem nekünk kellene a választ megadni. Itt Ön-kutatásnak nevezik, de már szinte ördögűzés...